Heraldikai lexikon/Fecske
Névváltozatok: föecske, feske, hirundo, cypseli, apiastra, schwalbe (NySz. I. 778.), parti fecske: merops [c.], hirundo riparia [MA.], cypselus [PPl.], immenvogel (NySz. I. 778.), hirundo: fetske (Pápai/Bod 305.), cypselus: parti fetske (uo. 180.), apodes: lábatlan fetskék <alerion> (uo. 53.), apus, apodis: lábatlan fetske (uo. 57.), cypselus: parti fetske (uo. 180.), manucodiata: paraditsom madár, lábatlan fetske (uo. 384.), merops: parti fetske, küllö́ (uo. 391.)
„Az fetske ha az viz felet repes, tolláual uagy hasáual veri az vizet, esseot hoz” [Cisio Kolozsvár 1592. 63.] (NySz. I. 778.)
https://hu.wikibooks.org/wiki/F%C3%A1jl:Eczet.JPG
Fecske, a madarak közé tartozó ritka, címerkép, de már nagyon korán előfordul a heraldikában. Fecske van az angol Valence (19) és az Arundel család címerében. Mindkettő szójátékon alapul, mert a volans jelentése repülés, a hirondelle pedig franciául fecske. Általában ülő helyzetben ábrázolják. Hegyes csőre mellett arról ismerhető fel, hogy hosszú, hegyes végű szárnyai (malyek lehetővé teszik sebes repülését és hirtelen irányváltoztatásait) összecsukott állapotban a teste mögé nyúlnak.
A tavasz hírnöke, az újjászületés, Jézus szimbóluma, a török szimbolikában a honvágy, a hazakívánkozás jelképe. Gyöngyösy István, A Márssal társalkodó Murányi Vénus című művében a fecske-dalban a fecske a kiöntött mosdóvízre száll, amiben Wesselényi szerelmese az arcát és kezét mosta, abban fürdeti fáradt szárnyait, és abból a sárból épít fészket. A záró akkorban a fecske leveti magáról a felvett ábrázatot, visszaváltozik azzá, ami volt, és „Mint porábul Phaenix, új életre kelnék”. Mindebben az ujjászületés szimbolikája rejlik