Heraldikai lexikon/Adami Mihály
Élete
[szerkesztés]Nemes szülőktől született Trencsén megyében; 1740-ben a jezsuita rendbe lépett, melyet 1750-ben elhagyott, és Bécsben udvari ágens lett, ahol haláláig dolgozott. 1779-ben a magyar és erdélyi, 1780-ban az erdélyi kancellária ágense (ügyvivője), heiligen Kreutzerhof 767. alatti lakos. 199. l., 202. l.191. l. A bécsi katonai akadémia magyar tanára volt. Magyar nyelvtanát, nyelvkönyvét a bécsújhelyi Terézia akadémia tanáraként írta meg.
Munkássága
[szerkesztés]Nagy Iván szerint hozzákezdett egy család- és címertani gyűjteményhez is, de ezek, kivált az első, az előkészületnél maradtak. Kézirata Scuta gentiltia címen előbb a Magyar Nemzeti Múzeumba, majd az Országos Széchényi Könyvtár tulajdona. Nagy Iván „Magyarország családai” című nagy művében Adami ezen heraldikai gyűjteményét is felhasználta.
Nyelvészként jelentős hatást fejtett ki a magyar helyesírás alakulására. 1760-ban Károly főherceg használatára névtelenül egy magyar nyelvtant jelentetett meg. Írt egy magyar-latin–német szótárt is, amely kéziratban maradt.
Művei
[szerkesztés]- Ausführliche u. neuerläuterte Ungarische Sprachkunst. Bécs, 1760
- (2. kiadása 1763-ban jelent meg u. o.)
- Adami: Deductiones breves quar. fam. (családtörténeti műve, kézirata a MNM tulajdonában volt)
- Collectanea genealogica per Mich. Adami. Kézirat, eredetileg a Magyar Nemzeti Múzeumban lat. quart. nro. 182. mely több főnemesi családról szolgáltat értékes adatokat és Nagy Iván is gyakran idézte.
- Scuta gentilitia illustrium ac. nobil. Familiarum Hungariae coloribus distinctae. Kézirat 14 kötetben, eredetileg a Magyar Nemzeti Múzeumban Quart. lat. nro. 190. Nagy Iván is felhasználta, mely szerinte: "Megbecsülhetetlen gyüjtemény, melytől külön áll kötve a rézre és fára metszett czímerek gyüjteménye két kötetben". (Nagy Iván: Magyarország családai... Pest, 1865. XII. Zárszó, 512. l.)
- Collectanea heraldica Hungariae, quibus descriptiones complurium scutorum nobilitarium plurimum e Libro Regio extractorum comprehenduntur. Másik heraldikai kézirata eredetileg a Magyar Nemzeti Múzeumban Fol. lat. nr. 227. mely a Scuta gentilitia mintegy szövegét képezi. A Királyi könyvekben található címeres levelek címerleírásait tartalmazza az 1685-1770 közti időbőből, és leírás nélkül megadja azon címerek jegyzékét is, melyeket 1790-1803 között adományoztak. Nagy Iván teljes egészében felhasználta.
Forrás
[szerkesztés]Szinnyei
Új magyar irodalmi lexikon, I. 12.
Irodalom
[szerkesztés]Tolnai Vilmos: Adami Mihály nyelvtanáról. Magyar Nyelvőr, 1904