golyva

• IPA: [ ˈɡojvɒ]

golyva

1. (orvostudomány) A golyva (vagy más néven strúma) a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti, amely számos okból kialakulhat, és különböző pajzsmirigyproblémákhoz vezethet. Bár a golyva nem minden esetben jár súlyos tünetekkel, megjelenése azt jelzi, hogy a pajzsmirigy nem működik megfelelően. A golyva leggyakrabban a pajzsmirigyhormonok termelésének zavaraihoz, jódhiányhoz vagy autoimmun betegségekhez kapcsolódik.

1. Diffúz golyva: A pajzsmirigy egyenletesen megnagyobbodik, az egész mirigy megnagyobbodik anélkül, hogy csomók alakulnának ki benne. Ez a típus gyakran jódhiány vagy autoimmun betegségek, például a Graves-kór vagy Hashimoto-betegség következménye.
2. Göbös golyva: A pajzsmirigy megnagyobbodik, és benne csomók, úgynevezett göbök alakulnak ki. Ezek lehetnek egy vagy több csomóból állók (uni- vagy multinoduláris golyva). A göbök lehetnek jóindulatúak, de ritka esetben rosszindulatú pajzsmirigydaganatok is kialakulhatnak.
3. Endemikus golyva: Az olyan földrajzi régiókban fordul elő, ahol az emberek étrendjében alacsony a jódbevitel. A jódhiány miatt a pajzsmirigy nem képes elegendő hormont termelni, és kompenzálásként megnagyobbodik.

1. Jódhiány:
   • A pajzsmirigynek jódra van szüksége a T3 és T4 hormonok előállításához. Ha az étrendben nem áll rendelkezésre elegendő jód, a pajzsmirigy próbál több hormont termelni, és ennek következtében megnagyobbodik. A jódhiány a golyva egyik leggyakoribb oka, különösen olyan területeken, ahol a természetes víz- és talajtartalom alacsony jódtartalmú.
2. Autoimmun betegségek:
   • Graves-kór: A pajzsmirigy túlműködéséhez vezet, amely során a pajzsmirigy antitestek hatására túl sok hormont termel, ami a pajzsmirigy megnagyobbodását okozza.
   • Hashimoto-betegség: Ez egy autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladás, amely során a pajzsmirigy alulműködik, de ennek ellenére a mirigy megduzzadhat.
3. Pajzsmirigy göbök:
   • A pajzsmirigyben kialakuló csomók (göbök) megnagyobbodást okozhatnak, és hatással lehetnek a pajzsmirigy hormontermelésére.
4. Hormonális változások:
   • Terhesség, pubertás vagy menopauza idején is kialakulhat golyva, mivel ezek a hormonális változások hatással lehetnek a pajzsmirigyhormonok szintjére.
5. Gyógyszerek és egyéb tényezők:
   • Bizonyos gyógyszerek, például lítium vagy amiodaron, golyva kialakulását okozhatják. Emellett a sugárterápia vagy radioaktív jódkezelés is hozzájárulhat a pajzsmirigy megnagyobbodásához.

A golyva méretétől és az alapjául szolgáló betegségtől függően a tünetek eltérőek lehetnek. Kisebb golyva esetén előfordulhat, hogy a beteg nem tapasztal észrevehető tüneteket. Nagyobb golyva esetén azonban a következő tünetek jelentkezhetnek:

• Látható duzzanat a nyakon: A golyva leggyakrabban a nyak elülső részén okoz látható duzzanatot.
• Nehézlégzés vagy nyelési nehézség: A megnagyobbodott pajzsmirigy nyomást gyakorolhat a légcsőre vagy a nyelőcsőre, ami légzési vagy nyelési nehézségeket okozhat.
• Köhögés vagy rekedtség: A pajzsmirigy nyomást gyakorolhat a hangszalagokra, ami rekedtséget vagy tartós köhögést okozhat.
• Túl- vagy alulműködés tünetei: Ha a golyva pajzsmirigy alul- vagy túlműködéssel jár, a beteg a hipotireózis vagy hipertireózis tüneteit is tapasztalhatja, mint például fáradtság, hízás, izzadás, fogyás, szapora szívverés vagy idegesség.

A golyva diagnosztizálása a tünetek alapján történik, de számos vizsgálat szükséges a pontos ok meghatározásához:

1. Fizikai vizsgálat: Az orvos megvizsgálja a nyakat, hogy érzékelje a pajzsmirigy megnagyobbodását vagy esetleges csomók jelenlétét.
2. Vérvizsgálatok: A pajzsmirigyhormonok (T3, T4) és a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) szintjének mérésével meghatározható, hogy a pajzsmirigy alul- vagy túlműködik-e.
3. Ultrahang: Az ultrahangvizsgálat segít pontos képet adni a pajzsmirigy méretéről, szerkezetéről és a benne található esetleges csomókról.
4. Izotóp vizsgálat (szcintigráfia): Radioaktív jód vagy más anyagok segítségével felmérhető, hogyan működik a pajzsmirigy, és azonosíthatók a túlműködő vagy alulműködő területek.
5. Biopszia: Ha a pajzsmirigyben csomók találhatók, tűbiopsziát végezhetnek, hogy kizárják a rosszindulatú daganatokat.

A golyva kezelése attól függ, hogy mi okozza a megnagyobbodást, milyen súlyosak a tünetek, és hogy van-e hormonális probléma.

1. Jódpótlás:
   • Ha a golyva oka jódhiány, akkor jódpótlásra van szükség, például jódozott só vagy jód tartalmú étrend-kiegészítők formájában.
2. Gyógyszeres kezelés:
   • Ha a golyva pajzsmirigy alul- vagy túlműködés következménye, akkor a hormonháztartás helyreállítására gyógyszereket adnak, például levotiroxint hipotireózis esetén, vagy tireosztatikumokat hipertireózis esetén.
3. Radioaktív jódkezelés:
   • Hipertireózisban vagy túlműködő göbök esetén radioaktív jódkezelést alkalmazhatnak, amely zsugorítja a pajzsmirigyet és csökkenti a hormontermelést.
4. Műtét:
   • Nagy golyva, légzési vagy nyelési nehézség, valamint rosszindulatú elváltozás gyanúja esetén műtéti beavatkozásra lehet szükség. A pajzsmirigy egy részének vagy egészének eltávolítása (pajzsmirigy-műtét) a súlyos esetekben indokolt.

• német: Kropf (de) hn