boncasztal
Kiejtés
- IPA: [ ˈbont͡sɒstɒl]
Főnév
boncasztal
- Boncoláshoz használt asztal. [1]
Etimológia
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | boncasztal | boncasztalok |
| tárgyeset | boncasztalt | boncasztalokat |
| részes eset | boncasztalnak | boncasztaloknak |
| -val/-vel | boncasztallal | boncasztalokkal |
| -ért | boncasztalért | boncasztalokért |
| -vá/-vé | boncasztallá | boncasztalokká |
| -ig | boncasztalig | boncasztalokig |
| -ként | boncasztalként | boncasztalokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | boncasztalban | boncasztalokban |
| -on/-en/-ön | boncasztalon | boncasztalokon |
| -nál/-nél | boncasztalnál | boncasztaloknál |
| -ba/-be | boncasztalba | boncasztalokba |
| -ra/-re | boncasztalra | boncasztalokra |
| -hoz/-hez/-höz | boncasztalhoz | boncasztalokhoz |
| -ból/-ből | boncasztalból | boncasztalokból |
| -ról/-ről | boncasztalról | boncasztalokról |
| -tól/-től | boncasztaltól | boncasztaloktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | boncasztalom | boncasztalaim |
| a te | boncasztalod | boncasztalaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
boncasztala | boncasztalai |
| a mi | boncasztalunk | boncasztalaink |
| a ti | boncasztalotok | boncasztalaitok |
| az ő | boncasztaluk | boncasztalaik |
Jegyzetek
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6