argumentum
Kiejtés
- IPA: [ ˈɒrɡumɛntum]
Főnév
argumentum
- (matematika) A függvény független változója.
Fordítások
Tartalom
|
|
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | argumentum | argumentumok |
| tárgyeset | argumentumot | argumentumokat |
| részes eset | argumentumnak | argumentumoknak |
| -val/-vel | argumentummal | argumentumokkal |
| -ért | argumentumért | argumentumokért |
| -vá/-vé | argumentummá | argumentumokká |
| -ig | argumentumig | argumentumokig |
| -ként | argumentumként | argumentumokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | argumentumban | argumentumokban |
| -on/-en/-ön | argumentumon | argumentumokon |
| -nál/-nél | argumentumnál | argumentumoknál |
| -ba/-be | argumentumba | argumentumokba |
| -ra/-re | argumentumra | argumentumokra |
| -hoz/-hez/-höz | argumentumhoz | argumentumokhoz |
| -ból/-ből | argumentumból | argumentumokból |
| -ról/-ről | argumentumról | argumentumokról |
| -tól/-től | argumentumtól | argumentumoktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | argumentumom | argumentumaim |
| a te | argumentumod | argumentumaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
argumentuma | argumentumai |
| a mi | argumentumunk | argumentumaink |
| a ti | argumentumotok | argumentumaitok |
| az ő | argumentumuk | argumentumaik |
Főnév
argumentum sn