nitrát
Czech
editPronunciation
editNoun
editnitrát m inan
Declension
editFurther reading
editHungarian
editEtymology
editFrom nitro- + -át (“-ate”, noun-forming suffix indicating a derivative of a specified element or compound in chemistry).[1]
Pronunciation
editNoun
editnitrát (plural nitrátok)
Declension
editInflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | nitrát | nitrátok |
accusative | nitrátot | nitrátokat |
dative | nitrátnak | nitrátoknak |
instrumental | nitráttal | nitrátokkal |
causal-final | nitrátért | nitrátokért |
translative | nitráttá | nitrátokká |
terminative | nitrátig | nitrátokig |
essive-formal | nitrátként | nitrátokként |
essive-modal | — | — |
inessive | nitrátban | nitrátokban |
superessive | nitráton | nitrátokon |
adessive | nitrátnál | nitrátoknál |
illative | nitrátba | nitrátokba |
sublative | nitrátra | nitrátokra |
allative | nitráthoz | nitrátokhoz |
elative | nitrátból | nitrátokból |
delative | nitrátról | nitrátokról |
ablative | nitráttól | nitrátoktól |
non-attributive possessive - singular |
nitráté | nitrátoké |
non-attributive possessive - plural |
nitrátéi | nitrátokéi |
Possessive forms of nitrát | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | nitrátom | nitrátjaim |
2nd person sing. | nitrátod | nitrátjaid |
3rd person sing. | nitrátja | nitrátjai |
1st person plural | nitrátunk | nitrátjaink |
2nd person plural | nitrátotok | nitrátjaitok |
3rd person plural | nitrátjuk | nitrátjaik |
Derived terms
editCompound words
- alumínium-nitrát
- amil-nitrát
- ammónium-nitrát
- bárium-nitrát
- bizmut-nitrát
- bór-nitrát
- cellulóz-nitrát
- cézium-nitrát
- ezüst-nitrát
- kadmium-nitrát
- kalcium-nitrát
- kálium-nitrát
- lítium-nitrát
- mangán(II)-nitrát
- nátrium-nitrát
- nikkel(II)-nitrát
- nitrátion
- rubídium-nitrát
- stroncium-nitrát
- szkandium-nitrát
- tallium-nitrát
- vas(III)-nitrát
References
edit- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN