energikus
Hungarian
editEtymology
editBorrowed from German energisch (“energetic”), from French énergique.[1] With Latinate -ikus ending.
Pronunciation
editAdjective
editenergikus (comparative energikusabb, superlative legenergikusabb)
Declension
editInflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | energikus | energikusak |
accusative | energikusat | energikusakat |
dative | energikusnak | energikusaknak |
instrumental | energikussal | energikusakkal |
causal-final | energikusért | energikusakért |
translative | energikussá | energikusakká |
terminative | energikusig | energikusakig |
essive-formal | energikusként | energikusakként |
essive-modal | — | — |
inessive | energikusban | energikusakban |
superessive | energikuson | energikusakon |
adessive | energikusnál | energikusaknál |
illative | energikusba | energikusakba |
sublative | energikusra | energikusakra |
allative | energikushoz | energikusakhoz |
elative | energikusból | energikusakból |
delative | energikusról | energikusakról |
ablative | energikustól | energikusaktól |
non-attributive possessive - singular |
energikusé | energikusaké |
non-attributive possessive - plural |
energikuséi | energikusakéi |
Derived terms
editSee also
editReferences
edit- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
edit- energikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- energikus in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).