[go: up one dir, main page]

Jump to content

kegyetlen

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

[after 1372] From the same unattested stem as kegyelem (mercy) +‎ -etlen. [1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkɛɟɛtlɛn]
  • Hyphenation: ke‧gyet‧len

Adjective

[edit]

kegyetlen (comparative kegyetlenebb, superlative legkegyetlenebb)

  1. cruel

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kegyetlen kegyetlenek
accusative kegyetlent kegyetleneket
dative kegyetlennek kegyetleneknek
instrumental kegyetlennel kegyetlenekkel
causal-final kegyetlenért kegyetlenekért
translative kegyetlenné kegyetlenekké
terminative kegyetlenig kegyetlenekig
essive-formal kegyetlenként kegyetlenekként
essive-modal kegyetlenül
inessive kegyetlenben kegyetlenekben
superessive kegyetlenen kegyetleneken
adessive kegyetlennél kegyetleneknél
illative kegyetlenbe kegyetlenekbe
sublative kegyetlenre kegyetlenekre
allative kegyetlenhez kegyetlenekhez
elative kegyetlenből kegyetlenekből
delative kegyetlenről kegyetlenekről
ablative kegyetlentől kegyetlenektől
non-attributive
possessive - singular
kegyetlené kegyetleneké
non-attributive
possessive - plural
kegyetlenéi kegyetlenekéi

Derived terms

[edit]

Adverb

[edit]

kegyetlen (not comparable)

  1. Synonym of kegyetlenül (horribly)

Synonyms

[edit]

References

[edit]
  1. ^ kegyetlen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]