jelentéktelen

From the obsolete jelenték (“meaning”) +‎ -telen (“without”), from jelent (“to mean”) +‎ -ék (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.^[1]

• IPA^(key): [ˈjɛlɛnteːktɛlɛn]
• Hyphenation: je‧len‧ték‧te‧len

jelentéktelen (comparative jelentéktelenebb, superlative legjelentéktelenebb)

1. negligible, slight, minor (too small to be of concern)

   Synonyms: csekély, elenyésző, potom

   Antonyms: jelentős, jelentékeny, nagy, tetemes, számottevő

   jelentéktelen módosítás ― minor amendment

2. unimportant, insignificant, trivial, petty (not worthy of attention)

   Synonyms: apró, csip-csup

   Antonyms: fontos, figyelemre méltó, jelentős

   Nem foglalkozom ilyen jelentéktelen dolgokkal. ― I don't deal with such trivial things.

3. uninteresting, unremarkable, unimpressive, insignificant (having no special characteristics, not standing out in any way)

   Synonyms: szürke, átlagos, hétköznapi

   Antonyms: kimagasló, figyelemre méltó

   jelentéktelen ember ― insignificant person

• jelentéktelen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN