igealak

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

ige (verb) +‎ alak (form)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈiɡɛɒlɒk]
  • Hyphenation: ige‧alak

Noun

[edit]

igealak (plural igealakok)

  1. (grammar) verb form

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative igealak igealakok
accusative igealakot igealakokat
dative igealaknak igealakoknak
instrumental igealakkal igealakokkal
causal-final igealakért igealakokért
translative igealakká igealakokká
terminative igealakig igealakokig
essive-formal igealakként igealakokként
essive-modal
inessive igealakban igealakokban
superessive igealakon igealakokon
adessive igealaknál igealakoknál
illative igealakba igealakokba
sublative igealakra igealakokra
allative igealakhoz igealakokhoz
elative igealakból igealakokból
delative igealakról igealakokról
ablative igealaktól igealakoktól
non-attributive
possessive - singular
igealaké igealakoké
non-attributive
possessive - plural
igealakéi igealakokéi
Possessive forms of igealak
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. igealakom igealakjaim
2nd person sing. igealakod igealakjaid
3rd person sing. igealakja igealakjai
1st person plural igealakunk igealakjaink
2nd person plural igealakotok igealakjaitok
3rd person plural igealakjuk igealakjaik

Further reading

[edit]
  • igealak in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN