zaj
外观
參見:zȧj
匈牙利語
[编辑]發音
[编辑]詞源1
[编辑]源自原始芬蘭-烏戈爾語詞根 *śoje,與曼西語組、芬蘭語 soida 同源。[1][2]
名詞
[编辑]zaj (複數 zajok)
變格
[编辑]變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | zaj | zajok |
賓格 | zajt | zajokat |
與格 | zajnak | zajoknak |
工具格 | zajjal | zajokkal |
因果格 | zajért | zajokért |
轉移格 | zajjá | zajokká |
到格 | zajig | zajokig |
樣格-形式 | zajként | zajokként |
樣格-情態 | — | — |
內格 | zajban | zajokban |
頂格 | zajon | zajokon |
接格 | zajnál | zajoknál |
入格 | zajba | zajokba |
上下格 | zajra | zajokra |
向格 | zajhoz | zajokhoz |
出格 | zajból | zajokból |
上格 | zajról | zajokról |
奪格 | zajtól | zajoktól |
派生詞彙
[编辑]詞源2
[编辑]有爭議:[3]
名詞
[编辑]zaj (複數 zajok)
派生詞彙
[编辑]參考資料
[编辑]- ↑ Entry #970 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ Template:R:TotfEty
- ↑ 3.0 3.1 3.2 zaj in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
- ↑ Entry #50 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ Template:R:TotfEty
延伸閱讀
[编辑]- (噪音): zaj in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- ([古舊] 浮冰): zaj in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
異序詞
[编辑]白苗語
[编辑]發音
[编辑]詞源1
[编辑]繼承自原始苗瑤語 *-roŋ。同源詞包括西部湘西苗語 [鳳凰縣] ronf、勉語 jung。
名詞
[编辑]zaj
詞源2
[编辑]量詞
[编辑]zaj