Devizaműveletek

Rólunk

Az eurorendszer az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. és 219. cikkével összhangban devizaműveleteket végez. Devizaműveletnek minősül:

• a devizapiaci intervenció;
• a devizatartalékokon keletkezett kamatjövedelem eladása, valamint minden „kereskedelmi tranzakció”.

Devizapiaci intervenció

Egyoldalú vagy csoportosan végzett

Hivatalos megállapodás, illetve általános iránymutatás hiányában az eurorendszer szükség esetén beavatkozhat a devizapiacokon. Az intervencióra saját kezdeményezésre (azaz egyoldalúan) vagy összehangolt intézkedéssorozat részeként, más központi bankokkal együtt (azaz csoportosan) kerülhet sor.

Centralizált vagy decentralizált

A beavatkozást közvetlenül az EKB (centralizáltan) vagy őt nyilvános megbízottként képviselő nemzeti központi bank (decentralizáltan) hajthatja végre. A művelet végső célja szempontjából lényegtelen, hogy centralizált vagy decentralizált módon végzik-e.

A más EU-devizában az eurorendszer által végzett bármely beavatkozás nem sértheti az EKB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását, és szoros együttműködésben zajlik – különösen az intervenció finanszírozása tekintetében – az érintett, euroövezeten kívüli központi bankkal.

II. árfolyam-mechanizmus

Előzmények

Devizapiaci intervencióra a gazdasági és monetáris unió (GMU) harmadik szakaszának elején hatályba lépett árfolyam-mechanizmus (ERM–II) keretében is sor kerülhet. Az árfolyam-mechanizmus jórészt két jogi dokumentumon alapszik: az Európai Tanács 1997. június 16-án kelt állásfoglalásán, valamint az EKB és az euroövezeten kívüli országok nemzeti bankjai között 1998. szeptember 1-jén kötött módosított megállapodáson.

Az ERM–II-höz kapcsolódó konvenciók és eljárások

Tagok

Dánia 1999. január 4. óta vesz részt az ERM–II-ben, miután már az eredeti ERM-ben is tag volt. Bulgária 2020. július 13-án lépett be az árfolyam-mechanizmusba.

Az ERM–II-tagvaluták euróval szembeni középárfolyamai és az intervenciós kötelezettségre vonatkozó árfolyamai

Az ECOFIN Tanács szerepe

Devizapiaci intervenciókat az euro és az Európai Unión kívüli országok devizái (pl. USA-dollár, japán jen) közötti intézményes árfolyamkapcsolatok keretében is végre lehet hajtani. Ezekre a devizákra vonatkozóan a Szerződés 219. cikke két lehetséges intézményes megoldást nevesít:

• az ECOFIN Tanács hivatalos megállapodást köthet az euro árfolyamrendszeréről;
• az ECOFIN Tanács általános iránymutatást dolgozhat ki az eurorendszer árfolyam-politikájáról.

Egyelőre egyik eljárást sem aktiválták. Az EKB mindkét esetben bekapcsolódna a folyamatokba akár az ECOFIN-nak adott ajánlások révén, akár tanácsadói minőségben. Egyik eljárás sem sértheti azonban az intézmény elsődleges célját, vagyis az árstabilitás fenntartását. Az EKB devizapiaci intervencióinak végrehajtását nem korlátozza devizatartalékának nagysága, hiszen beavatkozásait egyéb módon, például devizaswapügylettel is finanszírozhatja.