| dbo:abstract
|
- A végzet vagy sors az események előre meghatározott menetét jelöli. Úgy lehet elképzelni, mint egy előre meghatározott jövőt, függetlenül attól, hogy általánosságokra, vagy az egyénre vonatkozik. Bár gyakran használják szinonimaként, a „sors” és a „végzet” szavaknak külön jelentése van.
* A hagyományos használata úgy határozza meg a sorsot, mint a egy hatalmat, vagy erőt, ami előre meghatározza az események folyását. A sors úgy határozza meg az eseményeket, hogy azok „elkerülhetetlenek” és kivédhetetlenek lesznek. Ezen koncepció alapja az a meggyőződés, hogy van egy fix természetes rendje az univerzumnak és bizonyos fogalom szerint a kozmosznak. A klasszikus európai mitológia szereplői „a sors istennők”, más néven a Moirák a görög mitológiában, a Párkák a római mitológiában, és a Nornák a skandináv mitológiában. Ezek határozzák meg a világ eseményeit a misztikus szálak forgatásával amik az egyéni emberi sorsokat jelképezik. A sorsot gyakran értelmezik isteni eredetű dologként.[forrás?]
* A végzet a dolgok végkifejletére utal, ahogyan azok bekövetkeztek; és ilyen értelemben „cél” létezik, amely felé az események sodornak minket ahogyan azok bekövetkeznek.[forrás?]
* A fatalizmus azt a hitet jelenti, hogy az események a sors által előre meghatározottak és megváltoztathatatlanok az emberi közbeavatkozás által. Más szavakkal, az embereknek nincs hatásuk önnön sorsukra vagy más emberek sorsára. (hu)
- A végzet vagy sors az események előre meghatározott menetét jelöli. Úgy lehet elképzelni, mint egy előre meghatározott jövőt, függetlenül attól, hogy általánosságokra, vagy az egyénre vonatkozik. Bár gyakran használják szinonimaként, a „sors” és a „végzet” szavaknak külön jelentése van.
* A hagyományos használata úgy határozza meg a sorsot, mint a egy hatalmat, vagy erőt, ami előre meghatározza az események folyását. A sors úgy határozza meg az eseményeket, hogy azok „elkerülhetetlenek” és kivédhetetlenek lesznek. Ezen koncepció alapja az a meggyőződés, hogy van egy fix természetes rendje az univerzumnak és bizonyos fogalom szerint a kozmosznak. A klasszikus európai mitológia szereplői „a sors istennők”, más néven a Moirák a görög mitológiában, a Párkák a római mitológiában, és a Nornák a skandináv mitológiában. Ezek határozzák meg a világ eseményeit a misztikus szálak forgatásával amik az egyéni emberi sorsokat jelképezik. A sorsot gyakran értelmezik isteni eredetű dologként.[forrás?]
* A végzet a dolgok végkifejletére utal, ahogyan azok bekövetkeztek; és ilyen értelemben „cél” létezik, amely felé az események sodornak minket ahogyan azok bekövetkeznek.[forrás?]
* A fatalizmus azt a hitet jelenti, hogy az események a sors által előre meghatározottak és megváltoztathatatlanok az emberi közbeavatkozás által. Más szavakkal, az embereknek nincs hatásuk önnön sorsukra vagy más emberek sorsára. (hu)
|