| dbo:abstract
|
- A szerzőijog-ellenesség (angol eredeti: anti-copyright) az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások oltalmára vonatkozó jogszabályok (összefoglaló néven a szerzői jog) teljes vagy részleges elutasítása. A szerzői jog tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos) tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával („mű”), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, például a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni. A szerzői jogi szabályozás célja (például a Magyarországon hatályos – módosított – 1999. évi LXXVI. törvény bevezetése szerint „meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében”. Ezen érvelés lényege, hogy a szerzői jogi védelem ösztönzi újabb alkotások megszületését azzal, hogy a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig. A szerzőijog-ellenes mozgalmak fő érvelése, hogy a szerzői jogi védelem sosem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és nem járult hozzá a társadalom fejlődéséhez, vagy újabb alkotások elkészüléséhez. Egyes szerzőijog-ellenes csoportok gazdasági és kulturális alapon támadják a szerzői jog intézményét. Mások, elsősorban az internetes és webes technológiák területén, úgy érvelnek, hogy a modern információs technológiai vívmányok meghaladják a szerzői jogi korlátokat és utóbbiakat a jelenlegi technológia biztosította lehetőségekhez kellene igazítani. (hu)
- A szerzőijog-ellenesség (angol eredeti: anti-copyright) az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások oltalmára vonatkozó jogszabályok (összefoglaló néven a szerzői jog) teljes vagy részleges elutasítása. A szerzői jog tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos) tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával („mű”), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, például a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni. A szerzői jogi szabályozás célja (például a Magyarországon hatályos – módosított – 1999. évi LXXVI. törvény bevezetése szerint „meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében”. Ezen érvelés lényege, hogy a szerzői jogi védelem ösztönzi újabb alkotások megszületését azzal, hogy a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig. A szerzőijog-ellenes mozgalmak fő érvelése, hogy a szerzői jogi védelem sosem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és nem járult hozzá a társadalom fejlődéséhez, vagy újabb alkotások elkészüléséhez. Egyes szerzőijog-ellenes csoportok gazdasági és kulturális alapon támadják a szerzői jog intézményét. Mások, elsősorban az internetes és webes technológiák területén, úgy érvelnek, hogy a modern információs technológiai vívmányok meghaladják a szerzői jogi korlátokat és utóbbiakat a jelenlegi technológia biztosította lehetőségekhez kellene igazítani. (hu)
|