okmány
(okmányok szócikkből átirányítva)
Kiejtés
- IPA: [ ˈokmaːɲ]
Főnév
okmány
Etimológia
Fordítások
Tartalom
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | okmány | okmányok |
| tárgyeset | okmányt | okmányokat |
| részes eset | okmánynak | okmányoknak |
| -val/-vel | okmánnyal | okmányokkal |
| -ért | okmányért | okmányokért |
| -vá/-vé | okmánnyá | okmányokká |
| -ig | okmányig | okmányokig |
| -ként | okmányként | okmányokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | okmányban | okmányokban |
| -on/-en/-ön | okmányon | okmányokon |
| -nál/-nél | okmánynál | okmányoknál |
| -ba/-be | okmányba | okmányokba |
| -ra/-re | okmányra | okmányokra |
| -hoz/-hez/-höz | okmányhoz | okmányokhoz |
| -ból/-ből | okmányból | okmányokból |
| -ról/-ről | okmányról | okmányokról |
| -tól/-től | okmánytól | okmányoktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | okmányom | okmányaim |
| a te | okmányod | okmányaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
okmánya | okmányai |
| a mi | okmányunk | okmányaink |
| a ti | okmányotok | okmányaitok |
| az ő | okmányuk | okmányaik |
Származékok
- (összetételek): alapokmány
Jegyzetek
- ↑ Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. ISBN 963-7094-01-6