Ybl Miklós-díj

	Ybl Miklós-díj
Díjazott	magyar építészek
Szervezet neve	Magyarország mindenkori kormánya
Székhely	Budapest
Névadó	Ybl Miklós
Alapítás éve	1953
Ország	Magyarország
	Díjátadás
Első díjátadás	1953
Legutóbbi díjátadás	2023. december 16.
	Hivatalos weboldal
	hivatalos oldal
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ybl Miklós-díj témájú médiaállományokat.

Az Ybl Miklós-díjat 1953-ban alapította a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (1069/1953. (XI. 6.) határozat) az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb hazai szakmai kitüntetésként. 1964-ig évente hat I. és hat II. fokozatú díjat adományoztak, 1964–1977 között harmadik fokozatú díj adományozására is volt lehetőség, majd 1978-tól évi tízre csökkent a díjban részesíthetők száma.

A díj névadója Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere

Az építészeti díjak újabb szabályozására és új díjak alapítására 1992-ben került sor. Ekkor úgy rendelkeztek, hogy az Ybl Miklós-díj életműért adható díj, amely a hazai környezet építése, alakítása és értékmegőrzése érdekében huzamosan kifejtett kimagasló gyakorlati és/vagy elméleti építészeti alkotó tevékenység, életmű elismeréséül és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható. Ezt követően évente legfeljebb 5 díjat adnak ki, így nőtt annak eszmei értéke is. A díjat ugyanaz a személy 5 éven belül csak egyszer, és életútja folyamán legfeljebb kétszer kaphatja meg. Újabb díj adományozására csak olyan teljesítmény alapján lehet javaslatot tenni, amelyet a javasolt személy a korábban adományozott díj elnyerése óta ért el. Egy díj nem osztható meg két vagy több személy között.

A beadott javaslatokat (pályázatokat) az Ybl Miklós-díj Előkészítő Bizottság elemzi és rangsorolja. Ezt követően a bizottság a mindenkori regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszternek tesz javaslatot. A díjak átadása az érintett évet követő év március 15-éjének megünnepléséhez kapcsolódik. Díjátadó az érintett miniszter.

A díjjal emlékérem, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az érem bronzból készül, kör alakú, 60 mm átmérőjű, mely Borsos Miklós alkotása. Egyik oldalán Ybl Miklós dombormű arcképe, a szélén YBL felirat, valamint Borsos mesterjegye látható. A másik oldalán vésett felirattal az adományozott neve és az adományozás évszáma található.

2004-ben rendezték meg – a rangos díj fél évszázados fennállása alkalmából – az Ybl Miklós-díj 50 éve című vándorkiállítást, amely a Széchenyi István Egyetem aulájában volt látható szeptember 6–17. között.

2005-ben módosították a hatályos rendeletet, s ezt a 31/2005. (X. 21.) TNM rendelettel adták közre.

2008-ban megújult a díjat odaítélő bizottság: a nyolctagú testület elnöke ettől kezdve Fegyverneki Sándor országos főépítész.^[1] Bővebben:^[2]^[3]^[4]

Díjazottak (1953–2023)

Ábécé szerinti tartalomjegyzék
A, Á B C Cs D Dz Dzs E, É F G Gy H I, Í J K L Ly M N Ny O, Ó Ö, Ő P Q R S Sz T Ty U, Ú Ü, Ű V W X Y Z Zs

A, Á

Aczél Gábor (1984), építész
Ághné, Korompay Katalin (1989), építész
Almstaier Ottó (1972), építész
Andor Anikó (1999), táj- és kertépítész
Anthony Gall (2018), építész, építészettörténész, egyetemi oktató
Arnóth Lajos (1964), építész
Ágostházi László (1976), építész
Ázbej Sándor (1973), építész

B

Bachmann Bálint (2013), DLA építész
Bachman Zoltán (1987), építész-egyetemi tanár
Bajnay László (1958), építész
Bajnay Zsolt (1980), építész
Bakos Béla (1960), építész
Balázs György (1967), építész
Balázs Mihály (1995), DLA építész
Balogh Balázs (1998), építész
Balogh István (1962), építész
Basa Péter (2007), építész
Batka István (1975), építész
Bálint Imre (2003), építész
Bálint János (1965), építész
Bán Ferenc (1986), építész
Bata Tibor (2017), építész
Bedécs Sándor (1970), belsőépítész
Benczur László (1989), építész
Bene László (1960 és 1975), építész
Benjamin László (1958), építész
Biricz Ferenc (2014) építész
Bíró Márton (1966), építész
Bitó János (1989), építész-egyetemi docens
Bodonyi Csaba (1979), építész
Bodrossy Attila (1985), DLA építész-egyetemi docens
Bonta János (1979), építészettörténész
Bordás Péter (2023), építész
Boros Pál (1999), építész
Boross Zoltán (1960), építész
Borosnyai Pál (1971), építész
Borsos László (1960), építész
Boruzs Bernát (1972), építész
Borvendég Béla (1960), építész
Böhönyey János (1955), építész
Böjthe Tamás (1971 és 1975), építész
Brenner János (1964), építész-városrendező
Brjeska István (1961), építész

C

Callmeyer Ferenc (1956 és 1993), építész
Callmeyer László (2018), építész
Czeglédi István (1977), építész
Czigler Endre (1964), építész
Czigány Tamás (1999), DLA építész-egyetemi docens

Cs

Csaba László (1958 és 1988), építész
Cságoly Ferenc, (1993) DLA építész-egyetemi tanár
Csángó András (1965 és 1967), építész
Cserba Dezső (1956), építész
Cserhalmy József (1972), építész
Csernyus Lőrinc Zoltán (2012), építész
Csernyánszky Gábor (2009), építész
Csete György (1992), építész
Csics Miklós (1965), építész
Csikós István (1990), építész
Csikós Zoltán (1994), építész
Csikvári Antal (1972), építész
Csillag József (1972), építész-városrendező
Csillag Katalin (2019), építész
Csizmár Gyula (1987), építész
Cs. Juhász Sára (1966), építész
Csomay Zsófia (1986), építész
Csontos Csaba (1988), építész
Csontos Györgyi (2020), DLA építész
Csordás Tibor (1955), építész

D

Darnyik Sándor (1973), építész-városrendező
Dávid Károly (2010, posztumusz) építész
Dely György (1989), építész
Demény Tamás (1980), építész
Demeter Nóra (2017), építész
Dénes György (2023), építész
Dénesi Ödön (1960), építész
Déry Attila (2006), építész
Detre Villő (1993), építész
Dévényi Sándor (1988), építész
Dévényi Tamás (2000), építész
Dézsi János (1973), építész
Dianóczky János (1972), építész
Dobai János, építész (1990)
Dobó János (1981), építész
Dobozi Miklós (1987), építész
Dragonits Tamás (1968), építész
Dul Dezső (1958), építész

E, É

Egressy Imre (1961), építész
Egyed Tibor (1976), építész
Ekler Dezső (1994), építész
Elekes Keve István (1969), építész
Eleőd Ákos (2012), építész, belsőépítész
Emődy Attila (1963), építész
Erdei Ferenc (1967), építész
Erdélyi Zoltán (1968), építész
Erdőss Annamária (1996), építész
Erhardt Gábor (2021), építész^[5]
Erő Zoltán (2021), építész

F

Farkas Gábor (1979), építész
Farkas Ipoly (1961 és 1970), építész
Farkas László (1967), építész
Farkas Tibor (1956), építész
Farkasdy Zoltán (1963 és 1973), építész
Fátay Tamás (1962), építész
Fazakas György (2020), építész
Fazakas Péter (1988), megyei főépítész
Fehérvári Sándor (1983), belsőépítész
Fejérdy Péter (2011), építész, tervező, oktató
Fekete Antal (2000), építész
Félix Zsolt (2022), építész^[6]
Felcsuti László (1985), építész
Ferencz István (1985), építész
Ferencz Marcel (2013), építész
Ferenczy Károly (1977), építész
Ferkai András (2002), építész
Fernezely Gergely (2021), építész
Fialovszky Tamás (2022), építész^[6]
Finta József (1965 és 1972), építész
Flach János (1960), építész
Fodor László (1960), építész
Földes László (2006), építész
Földesi Lajos (1963 és 1971), építész
Füle Lajos (1971), építész-városrendező
Fülöp Annamária (1982), építész
Fülöp Imre (1971), építész
Füzesséry Zoltán (1986), építész

G

Gábor László (1963), építész
Gádoros Lajos (1953 és 1958), építész
Gáspár Tibor (1963), építész
Gelesz András (2012), építész
Gere Mihály (1980), építész
Gereben Gábor (1991), építész
Gergelyné, Korompay Judit (1991),építész-városrendező
Gerle János (1997), DLA építészettörténész
Gerő László (1958), építész - művészettörténész
Getto József (1980), építész
Getto Tamás (2007), építész
Golda János (2000), DLA építész
Granasztói Pál (1969), építész-művészettörténész
Guczogi György (2003), építész
Gulyás Zoltán (1962), építész
Gunther Zsolt (2005), DLA építész
Gutowski Robert (2022), építész^[6]
Guzsik Tamás (1996), művészettörténész
Gyüre Zsolt (1998), építész

H

Hajós Alfréd (2010), építész
Hajnal Zsolt (1991), építész
Hajnóczi Gyula (1968), építész-művészettörténész
Halmos György (1990), építész
Harsányiné Vladár Ágnes (1988), építész-műemlék-helyreállítás
Havassy Pál (1982), építész
H. Boros Mária (1977), építész
Heckenast János (1936), építész
Heckenast Péter (1964), építész-városrendező
Hefkó Mihály (1991), építész
Hegedüs Ernő (1963), építész
Hegedűs Péter (1986), építész
Heim Ernő (1956 és 1971), építész
Heinrich Ferenc (1986), építész
Herczegh Károly (1986), építész
Herrer-Y M. Caesar (1983), belsőépítész
Hofer Miklós (1964 és 1978), DLA építész-egyetemi tanár
Horler Miklós (1972), építész-művészettörténész
Hornicsek László (1963), belsőépítész
Horváth Andor (1976), építész
Horváth István (1968), építész
Horváth Lajos (1979), építész
Horváth László (1983), építész
Horváth Zoltán (2007), építész
Horváth Zoltán (2019) építész
Hőnich Richárd (2011), építész
Hőnich Henrik (2016) építész
H. Tóth Judit (192), építész
Hulyák Anna (1980), építész
Hübner Mátyás (1995),építész-egyetemi tanár

I, Í

Istvánfi Gyula (2001), egyetemi tanár
Ivády Zoltán (1983), építész
Ivánka András (1995),
Iványi László (1967), építész

J

Jahoda Maja (1992), építész-belsőépítész
Jaklics Ervin (1986), építész
Janáky György (1990), építész
id. Janáky István (1953), építész
Janáky István, építész (1990)
Janesch Péter (2004), építész
Jankovics Tibor (1994), építész
Jánosi János (2014), építész
Jánossy György (1965 és 1982), építész
Jánossy Péter (1987), építész
Járomi Irén (2009), építész
Jeney Lajos (1977), építész
Juhász Jenő (1954), építész
Juhász Miklós (1967), mérnök
Jurcsik Károly (1964 és 1971)

K

Kálmán Ernő (2000), építész
Kalmár László (2010), építész
Kalo Emese (2015), építész
Kapitány József (1999), építész
Kapsza Miklós (1996), építész
Kapy Jenő (1982), építész
Karácsony Tamás (1993), építész
Karlovecz Zoltán (2022), építész^[6]
Kaszab Ákos (1976), építész
Kaszás Károly (1986), építész
Károlyi Antal (1953), építész
Kelemen László (1962), építész
Keller Ferenc (2003), építész
Kerekes István (1978), építész
Kerényi József (1975), építész
Kertai László (1977), építész
Kertész András (1987), építész
Kékesi László (1968), építész
Kévés György (1973), építész
Király József (1968), belsőépítész
Kismarthy-Lechner Kamill (1995)
Kiss Albert (1966), építész
Kiss András (1978), építész
Kiss Gyula (2006), építész
Kiss István (1967), építész
Kiss László (1962), építész
Kistelegdi István (1988), DLA építész-egyetemi tanár
Klenk Csaba (2010), építész
Kocsis József (1996), építész
Koczor György (1997), építész
Koller József (1998), építész
Koltai Endre (1971), építész
Komarik Dénes (1989), építész művészettörténész
Kondorai Gyula (1960), építész
Koppány Tibor (1978), építész
Korbonits Dezsőné (1965), építész
Korényi András (1984), építész
Kóris János (1985), építész
Kotsis Iván (1961)
Kovách István (1978), építész
Kovács Balázs (1974), építész-városrendező
Kovács Csaba (2017), építész
Kovács Péter (2015), DLA Pro-Architectura díjas építész, egyetemi docens
Kováts András Miklós (2014)
Kökény Ágnes (1975), építész
König Tamás (1991), építész
Körner József (1953), építész
Kővári György (1964), építész
Köves Emil (1962), építész
K. Ráduly Piroska (1980), építész-városrendező
Krähling János (2023), építész
Kravár Ágnes (2013), építész
Krizsán András (2012), építész
Kruppa Gábor (2010), építész
Kubinszky Mihály (1992), építészettörténész-egyetemi tanár
Kulcsár Attila (1990), DLA építész
Kun Attila (1971), építész

L

Laczkovics László (1989), építész
Lakatos Kálmán (1955)
Lang János (1978), építész
Láng Tivadar (1977), építész-városrendező
Lantay Attila (2016)
Lázár Antal (1975), DLA építész
Legány Zoltán (1956), építész
Lengyel István (1991), építész
Lente András (2021), építész
Lenzsér Péter (2004), építész
Léstyán Ernő (1967), építész
Locsmándi Gábor (1994), építész
Lőrincz Ferenc (1991), építész-városrendező
Lőrincz József (1967 és 1974), építész
Lőrinczné Szabó Tünde (1982), építész
Lukács István (2008), építész

M

Maár Márton (1987), építész
Madzin Attila (2019), építész
Magyar Géza (1963 és 1981), építész
Magyari Éva (2003), építész
Major György (1999), építész
Major Máté (1960), építész-egyetemi tanár
Majoros Gábor (1984), építész-statikus
Makovecz Imre (1969), DLA építész
Mandel Tamás (1970), építész
Maros Tamás (1976), építész
Marosi Miklós (1981), építész
Málik József (1955), építész
Mányi István (1990), építész
Mányoki László (1961 és 1970), építész
Marián Balázs (2019), építész
Márton István (1965), építész
Mátis Lajos (1974), építész
Mátrai Péter (1997), építész
Meczner Lajos (1954), építész
Meggyesi Tamás (1992), városépítész-egyetemi tanár
Mendele Ferenc (1972), építész
Menyhárd István (1961), építész-statikus
Mester Árpád (1961), építész-városrendező
Mester Sándor (1972), grafikus-modellező
Mező Lajos (1969), építész-városrendező
Mészáros Géza (1974), építész
Mészáros Komáromy László (1966), mérnök
Mészöly András (1967), építész
M. Hejhál Éva (1973), építész
Mikó László (2010), építész
Mikolás Tibor (1961 és 1970), építész
Mináry Olga (1964), építész
Miskolczy László (1971), építész
Mohácsi Péter (1980), építész
Molnár Attila (1974), építész
Molnár Csaba (2013), Kós Károly-díjas DLA építész
Molnár Péter (1964 és 1985), építész
Mónus János (1974), építész
Mosdóssy Borbála (1997), építész
Murányi Sándor (1971), építész
Mülbacher István (1964), építész

N

Nagy Bálint (2002), építész
Nagy Bence (1979), statikus
Nagy Csaba (2011), építész
Nagy Elemér (1968), építész
Nagy Iván (2008), építész
Nagy József (1970), statikus
Nagy Zoltán (1969), építész
Nagy Tamás (1992), építész
Nándori Klára (1990), építész, műemlék-helyreállítás
Nemes Roland (1991), építész
Németh András (1990), építész
Németh István (1958), belsőépítész
Németh Pál (1954), építész
Noll Tamás (1983), építész
Novák István (1983), építész
Novák Péter (1963), építész-városrendező

Ny

Nyiri István (1953)

O, Ó

Osskó Judit (2005), okl. építészmérnök

P

Palánkai Tibor (2000), építész
Palotás Lajos (1986), építész-városrendező
Parádi Károly (1987), építész
Patartics Zorán (2008),
Patonai Dénes (1983), DLA építész-egyetemi tanár
Pazár Béla (2001), építész
Pál Balázs (1980), építész
Pálfy Sándor (1986), DLA építész-egyetemi tanár
Pázmándy István (1954), építész
Péchy Imre (1978), építész
Pelényi Margit (2006), építész
Perényi Imre (1955), építész
Perényi Tamás (2011), építész, oktató, tanszékvezető
Peschka Alfréd (1975 ), építész
Peschka Alfréd Vilmos ( 2019), építész
Péterfia Borbála (1985), építész
Pfannl Egon (1965), építész
Pintér Béla (1958 és 1978), építész
Pirity Attila (2020), építész
Plesz Antal (1975), építész
P. Mueller Éva (1978), építész
Pongrácz Pál (1968), építész
Pogány Frigyes (1954) építész, művészettörténész
Polónyi Károly (1961), építész
Pomsár János (1966 és 1985), építész
Pottyondy Péter (2014), építész
Potzner Ferenc (2014), építész
Preisich Gábor (1962), építész
Puhl Antal (1993), építész
Puskás Péter (2008),
P.Ürmössy Teréz (1979), építész-városrendező

R

Rados Jenő (1954), építész, művészettörténész
Rácz Endre (1977), építész
Rácz György (1956), építész
Radványi György (1998), építész
Rákosi Ferenc (1983), építész
Reischl Antal (1970), építész
Reischl Gábor (1995)
Reischl Péter (1960), építész
Reimholz Péter (1975, 1988, 1994), építész
Resatkó Endre (1961), építész
Répás Ferenc (2022), építész^[6]
Ripszám János (2005), okl. építészmérnök
Rimanóczy Gyula, id. (1953), építész
Rimanóczy Jenő (1966), építész
Rostás László (2011), építész
Roth János (1980), építész
Rudolf Mihály (2004), építész
Ruttkay M. Gyula (1988), építész

S

Sajtos Gábor (2020), DLA építész
Salamin Ferenc (2005), okl. építészmérnök
Sámsondi Kiss Béla (1966), építész
Sándyné Wolf Katalin (1981), építész
Sáros László (2001), építész
Schall József (1956), építész
Schmidl Ferenc (1977), építész
Schmidt Lajos (1966), építész
Schneller Vilmos (1976), építész
Schőmer Ervin (1958 és 1976), építész
Schönerné Pusztai Ilona (1982), építész
Scultéty János (1955), építész
Sedlmayr János (1964), építész
Sedlmayr Jánosné (1969), építész
Selényi István (1962), építész
Semsey Lajos Andor, (1961), építész
Siklós Mária (1985), építész
Siklósi József (2002), építész
Simon Ferenc (1979), építész
Siraky Loránd (1981), építész
Sisa Béla (2013), építészmérnök
Skardelli György (1997), építész
Sólymos Sándor (2004), építész
Springer Antal (1973), építész
Sugár Péter (2002), építész
Sylvester Ádám (1984), építész

Sz

Szabó Árpád (1954 és 1977), építész
Szabó István (1978), építész
Szabó Iván (1970), építész
Szabó László (2005), DLA okl. építészmérnök
Szabó Levente (2018), DLA építész
Szabó Tamás János (2012), okl. építész
Szalay Tihamér (2014), építész
Szász László (2002), építész
Szegő György (2014), építész
Szekeres József (1965 és 1974), építész
Szendrő Péter (1989), építész
Szendrői Jenő (1955), építész
Szenes István (1989), építész-belsőépítész
Szentai Judit (1984), építész
Szentmártoni Ferenc (1975), építész
Szentkirályi Zoltán (1986), építész-művészettörténész
Széll László (1973), építész, egyetemi tanár
Szigetvári György (1986), építész
Szente-Vargáné Gerencsér Judit Anna (2014), építész
Szigetvári János (1979)
Szőke László (2021), építész
Szrogh György (1953 és 1967), építész-egyetemi tanár
Szuromi Imre (2014), építész
Szűcs Endre (2014), építész

T

Tarján László (1973), építész
Tarnai István (1980), építész
Tarnai László (1968), építész
Tenke Tibor (1967), építész
Thoma Emőke (2015), építész, műemlékvédelmi szakmérnök
Tihanyi Judit (1990), építész
Tillai Ernő (1961 és 1974), építész
Tima Zoltán (2007), építész
Tokár György (1970), építész
Tolnay Lajos (1970), építész
Tomay Tamás (1985), építész
Tornai Endre (1987), építész
Tóth Zoltán (1987), építész-főépítész
Töreky Dezső (1975), építész
Török Ferenc (1983), építész
Török Péter (2009), táj- és környezetépítész
Turányi Gábor (1984), építész
Turi Attila (2003), építész

U, Ú

Uhlar Lászlóné Kalmár Anikó (1981), építész
Ulrich Ferenc (1968), építész
U. Nagy Gábor (2001), építész
Ungár Péter (1979), építész

V

Vadász Bence (2004), építész
Vadász György (1972), építész
Vajai Tamás (1982), építész
Valentiny Károly (1953), építész
Varga Csaba (2017), építész
Varga István (1983), építész
Varga Levente (1985), építész
Varga Tamás (2020), DLA építész
Vargha László (1962), művészettörténész
Vasáros Zsolt (2018), DLA építész
Vas Zoltán (1969), építész
Vass Antal (1956), építész
Vákár Tibor (1991), építész
Vámossy Ferenc művészettörténész
Vánczai László (2009), építész
Várnagy Péter (1989), építész
Vedres György (1981), építész
Vesmás Péter (1998), építész
Vikár András (2006), DLA építész
Vincze László (1996), építész
Vinkovits István (1970), építész-városrendező
Virág Csaba (1968 és 1973), építész
Viszlai József (2016)
Vonnák János (1984), építész
Vonnák Jánosné Tanos Márta (2017), építész
V. Pázmándy Margit (1968 és 1986), építész
V. Spíró Éva (1969), építész

W

Wágner László (1962), építész
Wagner Péter (1988), építész
Weiner Tibor (1953), építész
Wéber József (1991), építész
Winkler Barnabás (2009), építész
Winkler Gábor (1981), építész
Winkler Oszkár (1953), építész

Z

Zakariás Attila (2018), építész
Zalaváry Lajos (1956 és 1966), építész
Zambó Terézia (2001), építész
Zilahy István (1953), építész
Zoboki Gábor(2008), építész
Zoltai István (1976), építész-városrendező
Zöldy Emil (1953), építész

Zs

Zsigmond László (2007), építész
Zsitva Tibor (1955), építész
Zsufa András (1991), építész
Zsuffa Zsolt (2010), építész

Jegyzetek

↑ Magasépítkezésekért adták az Ybl-díjat – Index, 2008. március 13.
↑ Tájékoztató a 2008. évi Ybl Miklós Díjról Archiválva 2008. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Építész Kamara, 2008. március 13.
↑ Átadták az Ybl-díjakat Archiválva 2008. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben – archiweb.hu, 2008. március 14.
↑ Lásd a 2008. március 13-ai Index-cikket.
↑ 2021 díjazottjai | Ybl Miklós Díj. ybldij.hu. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Bernadett, Varga Maja: Gulyás Gergely Ybl Miklós-díjakat adott át (magyar nyelven). index.hu, 2022. március 19. (Hozzáférés: 2022. március 20.)

Források

Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953–1994./Újabb kiadás: 1995-2003/ (Kiadta: az Építésügyi Tájékoztató Központ Kft. Budapest, 1995/2004/. Főszerkesztő: Schéry Gábor.)
Ybl Miklós-díj 2012 (magyar nyelven). epiteszforum.hu, 2012. március 14. (Hozzáférés: 2015. április 17.)
Ybl Miklós-díj 2013 (magyar nyelven). epiteszforum.hu, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2015. április 17.)
Ybl Miklós-díj 2014 (magyar nyelven). epiteszforum.hu, 2014. április 7. (Hozzáférés: 2015. április 17.)
Kalo Emese, Kovács Péter DLA és Thoma Emőke lett Ybl-díjas 2015-ben (magyar nyelven). epiteszforum.hu, 2015. március 14. (Hozzáférés: 2015. április 17.)

További információk

Ybl Miklós
A 31/2005. (X. 21.) TNM rendelet a Magyar Közlöny hivatalos honlapján (2005/139. szám, 104. oldaltól) ^{[halott link]}
Kistelegdi Gyűjtemény
mnl.gov.hu

[1] Magasépítkezésekért adták az Ybl-díjat – Index, 2008. március 13.

[2] Tájékoztató a 2008. évi Ybl Miklós Díjról Archiválva 2008. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Építész Kamara, 2008. március 13.

[3] Átadták az Ybl-díjakat Archiválva 2008. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben – archiweb.hu, 2008. március 14.

[4] Lásd a 2008. március 13-ai Index-cikket.

[5] 2021 díjazottjai | Ybl Miklós Díj. ybldij.hu. (Hozzáférés: 2022. március 20.)

[:0-6] Bernadett, Varga Maja: Gulyás Gergely Ybl Miklós-díjakat adott át (magyar nyelven). index.hu, 2022. március 19. (Hozzáférés: 2022. március 20.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Ybl Miklós-díj
Díjazott	magyar építészek
Szervezet neve	Magyarország mindenkori kormánya
Székhely	Budapest
Névadó	Ybl Miklós
Alapítás éve	1953
Ország	Magyarország
Díjátadás
Első díjátadás	1953
Legutóbbi díjátadás	2023. december 16.
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Ybl Miklós-díj témájú médiaállományokat.