Washington State Cougars

Az intézménynek korábban evezés, ökölvívás, birkózás, gimnasztika és sportlövészet ágakban is tartott fenn válogatott csapatokat. 1937-ben Ike Deeter (1902–2003)^[5] edző vezetésével Roy Petragallo és Ed McKinnon ökölvívók egyéni bajnoki címet nyertek,^[6] az egyetemi ökölvívó-csapat pedig a WSU történetében először az NCAA bajnoki címének győztese lett; a régióban más sikeres egyetemi csapatok is működtek, a nemzeti bajnoki címet az Idaho Vandals és a Gonzaga Bulldogs is elnyerte.^[7] Az 1950-es években a főiskolai ökölvívás utáni érdeklődés megcsappant, így a Cougars csapatát 1960 májusában megszüntették,^[8][9] majd alig egy évvel később az NCAA is befejezte annak támogatását.^[10]

A WSU birkózócsapata az 1986-os szezon után,^[11] a nőigimnasztika-csapat pedig 1987-ben oszlott fel.^[12] A férfi gimnasztikát az 1980-as idény után,^[13] a sportlövészetet 1987-ben,^[14] a férfi teniszt pedig 1994-ben törölték a kínálatból.^[15][16] Az előbbieken kívül az iskolában férfi úszás^[17] és síelés^[18] is választható volt.

A Cougars 1977-ben férfi atlétika számban nemzeti bajnok lett.^[19]

1983-ig a hallgatók a hazai mérkőzéseket ingyen látogathatták, azonban egy szavazás után belépődíjat vezettek be.^[20]

A 2001 és 2003 közötti három idényben a Cougars futballcsapata tíz-tíz győzelmet tudhat magáénak; három értékelés is a tíz legjobb csapat közé sorolja őket, valamint részt vettek a 2001-es Sun-, a 2003-as Rose- és a szintén 2003-as Holiday Bowlon. A csapat 31. edzője a WSU-n végzett Paul Wuff, akit 2011 novemberének végén, a négy idény utáni 9–40-es (.184) mérleg után elbocsátottak; őt a 2012-es szezonban Mike Leach, a Texas Tech Red Raiders korábbi edzője váltotta.

Az 1916–17-es kosárlabda-idény csapata 25–1 arányú eredményt ért el;^[21] a kosárlabdacsapatot visszamenőlegesen a Helms Atlétikai Alapítvány és a Premo-Poretta szavazás által is nemzeti bajnokká választották.^[22][23] 1972 és 1983 között George Raveling volt a vezetőedző; ez idő alatt a Cougars kosárlabdacsapata a Pac-10 legjobb egyesületei között volt számon tartva; 1980-ban és 1983-ban pedig az NCAA nemzeti bajnokságáig is eljutottak.

2005-ös vezetőedzővé választása előtt Tony Bennett három szezont töltött el édesapja (Dick Bennett) titkáraként. A 2006–2007-es, illetve 2007–2008-as idényekben Tony csapatai összesen 26 győztes meccset játszottak,^[24] ezáltal az 1940–41-es idény játékosaival megegyező eredményt értek el. 2009 áprilisában Bennett az Atlantic Coast Conference-ben játszó Virginia Cavaliershez igazolt.

A Cougars baseballcsapata a Pacific Coast Conference feloszlása, azaz az 1960-as idény óta játszik a Pac-12 Conference első osztályában. 2014 során a csapat négy College World Series- és 16 NCAA-kupán vett részt; ezeken kívül az utóidényben egy Northwest Conference Tournament-, egy Pacific Coast Conference Northern Division Tournament-, egy Pacific-8 Conference North Division Tournament- és négy Pacific-10 Conference Northern Division Tournaments győzelmet könyvelhettek el. A csapat a főszezonban öt Northwest Conference-, 12 Pacific Coast Conference Northern Division-, négy AAWU-, kilenc Pac-8 North Division- és 11 Pac-10 North Division címet tudhat magáénak.

 

A WSU legnagyobb ellenfele a Washingtoni Egyetem Washington Huskies sportegyesülete; a két egyetem az idények végén, a november harmadik vasárnapján megrendezett Apple Cupon mérkőzik meg egymással.^[25] Az UWH mellett a Cougars más Pac-12-szereplőkkel is rendszeresen találkozik: az Oregon State Beaversszel (Oregoni Állami Egyetem szemben 52-47–3,^[26] az Oregon Ducksszal (Oregoni Egyetem) szemben pedig 49-42–7 eredménnyel játszanak.^[27]

Az intézményhez legközelebb eső ellenfél a szomszédos Idaho államban, a Moscow-tól 13 km-re fekvő Idahói Egyetem egyesülete, mellyel a Cougars az 1894-től 2008-ig évente, azóta csak időközönként megrendezett Battle of the Palouse keretében mérkőzik meg.^[28]

Bővebben: Butch T. Cougar

Az egyetem első kabalája egy a kampusz területére behozott kutyáról mintázott „Squirt” nevű terrier volt;^[29] ez az 1910–1919 közötti időszakban a pennsylvaniai Carlisle-i Indián Ipari Iskola három edzőjéről (Frank Shivley, William „Lone Star” Dietz és Gus Welch) mintázott „Carlisle Connectionre” („Carlisle-i kapcsolat”) módosult.

A WSC és a California Golden Bears közötti első futballmérkőzés (1919) után egy oaklandi karikaturista rajzán a washingtoni puma kergeti a legyőzött CGB-t; az ábra megjelenése után nem sokkal (október 28-án) a WSU hallgatói a pumát választották új kabalájukká.

Az 1927-es Hazatérés napján az Idahói Egyetem elleni mérkőzésen Roland H. Hartley kormányzó egy pumakölyköt mutatott be a hallgatóságnak, amelyet „Governor Hartley”-nek kívántak elnevezni, azonban a férfi ezt visszautasította; a kormányzó javaslatára a kabala nevét végül a spokane-i születésű Herbert „Butch” Meekerről, az egyetem rögbibajnokáról kapta.

A Butch II nevet viselő kölyköt Clarence D. Martin mutatta be 1938-ban. Az állatot a Butch III és Butch IV névre keresztelt ikrek követték, amelyeket Arthur B. Langlie mutatott be a nagyközönségnek 1942 januárjában; a példányokat 1955-ben a szintén Langlie által prezentált Butch V követte.^[30] Az intézmény utolsó élő kabalája a seattle-i Woodland Park Zooban élő Butch VI volt, amelyet Albert Rosellini kormányzó ismertetett a hallgatósággal 1964-ben;^[31] az állat 1978-ban pusztult el.

Jelenleg az egyesület kabaláját (Butch T. Cougar) egy pumajelmezbe öltözött hallgató testesíti meg, kinek személyazonosságát csak az idény utolsó mérkőzése (általában kosárlabda) után fedik fel.

A sportegyesület logóját a helyi gimnáziumban érettségiző Randall Johnson (1915–2007) művészhallgató tervezte 1936 júliusában, mialatt nyári munka keretében a kampusz útbaigazító jelzéseinek festésén dolgozott. Johnsont Fred Rounds, a kampusz épületeiért és azok környezetéért felelős osztály vezetője kérte fel az embléma megtervezésére; mindketten egyetértettek abban, hogy a képi ábrázolásban meg kell jelennie az iskola kezdőbetűinek (WSC).^[32]

Randall néhány éjszakát követően elkészítette a logót, amelyen a WSC betűi egy puma fejét adják ki. Az alkotás elnyerte Fred Rounds tetszését, aki azt bemutatta az intézmény vezetésének; mivel a rektor szabadságát töltötte, az ideiglenes vezető véleményezte azt; engedélyével az embléma először egy egyetemi tehergépjármű ajtaján volt látható. Johnson 1938-ban szerezte meg diplomáját, majd Spokane-be költözött, ahol az áramszolgáltató marketingért felelős személye volt. Amikor 1959-ben a WSC egyetemi rangot kapott, Randall a C betűt U-ra módosította. Randall Johnson az összes, az egyetemhez kapcsolódó embléma jogát példányonként egy dollárért a WSU-nak adta, ahol az öregdiák-szervezet, a hallgatók, az oktatók, valamint az intézmény személyzete használja azokat.^[33]

A ZZU CRU az egyesület kosárlabda-csapatának hivatalos rajongói csoportja.^[34] A tíz dolláros tagdíjat befizetők egy pólót; több helyi üzletben beváltható, 15 százalékos kedvezményre jogosító kupont kapnak, valamint a mérkőzéseken a jobb pozíciókban elhelyezkedő ülésekre jogosultak, illetve az autogramok kérésénél elsőbbséget élveznek. A rajongói klub székhelye („A Ketrec”) a sportaréna alsó szintjén található.^[35] A tagok több eseményen is részt vehetnek, ilyenek a szezonnyitó-, illetve -záró ünnepségek, valamint a ZZU CRU @ the COUG rendezvény. A rajongói csoport tagjai a részvételi aktivitásuk alapján pontokat kapnak; a legtöbb pont a nők mérkőzései után jár. Az idény végén a pontgyűjtőket díjazzák; a legaktívabb csoporttagok ruházati- és sportfelszereléseket nyerhetnek; a két legtöbb pontot összegyűjtő résztvevő jutalma a Pac-12 Tournamentre érvényes belépőjegy volt.

A csoportnak jelenleg tizenkétezernél is több tagja van; a klubba hallgatók, öregdiákok és kívülállók is beléphetnek. A ZZU CRU-t 2005-ben hozta létre egy az egyetemi sportért ideiglenesen felelő öregdiák, akinek célja a hallgatói identitás erősítése volt.

Az eredetileg a tanórák kezdetét és végét jelző harangot a 19. században telepítették a kampusz központjában; később, mikor automatizálták a rendszert, a jelző először a régi főiskolai épület tetejére, majd a Bryan óratoronyba került. Az eszközt győzelmi harangként először 1902-ben, a női kosárlabdacsapat Washington Huskies elleni nyereségekor használták, majd az Intercollegiate Knights szólaltatta meg azt a labdarúgócsapat győzelmei alkalmából. A harangot ezután a jelenlegi főiskolai épület tetejére, majd jelenlegi helyére, az Öregdiák-központba helyezték át, ahol az öregdiák-szervezet működteti azt a futballcsapat győzelme esetén.^[36]

Egy nem hivatalos, azonban jól szervezett, a GameDay csapata által is elismert esemény keretében a sportegyesület zászlaja az ESPN minden egyetemi amerikaifutball-közvetítésében megjelent,^[37] azonban a WSC rajongói számára nyilvánvalóvá vált, hogy a csatorna csak akkor fog Pullmanből közvetíteni, ha a futballcsapat számottevő eredményeket tud felmutatni. 2018. október 13-án bejelentették, hogy huszadikán a GameDay történetében először a Washingtoni Állami Egyetemről fog közvetíteni.^[38]

Touchdownok, illetve a Cougars győzelmei után a WSU honvédhallgatói egy 75mm-es tarackból vaktölténnyel tüzelnek; a lövés a Martin Stadion környezetében mindenhol hallható. Az ágyút a Washingtoni Nemzeti Őrség adta bérbe az egyetem számára a testnevelési- és a honvédképző tanszék támogatásával; az ágyút működtető kadétok egyben a nemzeti őrség tagjai is. Az eszközt 1993-ban telepítették az egyetemen; 2006-ig a Martin Stadionra néző Compton Szövetségi Épület erkélyéről tüzeltek vele. A Compton átépítése miatt az ágyú egy ideig használaton kívül volt, azonban 2010-ben a könyvtár tetejére, egy szintén a Martin Stadionra néző pontra költöztették át. A tarack a második világháborúból származik, ahol a Fülöp-szigeteket és Guadalcanalt is megjárta. Az ágyú az Electronic Arts EA Sports NCAA Football videójátékában is szerepel, ahol a hagyományoknak megfelelően a Cougars touchdownjai után szólal meg.

2014-től biztonsági okokból az ágyúval csak a Nemzeti Gárda tagjai tüzelhetnek.^[39]

Az egyetemi nyilvántartás szerint elnöki pozíciót az alábbi személyek töltöttek vagy töltenek be:

• Fred Bohler (1915–1948) – a testnevelési tanszék igazgatója^[40]
• Earl Foster (1928–1946)^[41]
• Lloyd Bury (1946–1949)^[42]
• Robert Brumblay (1949–1950)^{[43][44][45][46]}
• Golden Romney (1951–1954) – a testnevelési tanszék dékánja^[47][48][49]
• Stan Bates (1954–1971)^{[50][51][52][53]}
• Ray Nagel (1971–1976)^[54][55]
• Sam Jankovich (1976–1983)^{[56][57][58][59][60]}
• Dick Young (1983–1987)^[61][62]
• Jim Livengood (1987–1994)^[63][64][65]
• Rick Dickson (1997–2000)^[66][67][68]
• Jim Sterk (2000–2010)^[69][70]
• Bill Moos (2010–2017)^[71][72]
• John Johnson (2017–2018. ideiglenesen)^[73]
• Patrick Chun (2018–)^[74]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Washington State Cougars című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A Washingtoni Állami Egyetem honlapja (angolul)
• CougCenter (angolul)
• Cougfan (angolul)