Walesi nyelv

 

A walesi a nyugati és déli brit nyelvjárásokból alakult ki a korai középkorban. Ekkor a nyelv elterjedési területe jóval nagyobb volt, északon egészen Dél-Skóciáig nyúlott. Az angolszász hódítás következtében csökkent a terület a mai határok közé.

A nyelv fejlődése a következő időszakokra osztható:

• 400-800: archaikus időszak, alig maradt fenn nyelvemlék.
• 800-1150: ówalesi kor: tulajdonnevek, rövidebb szövegek, főleg latin oklevelekben.
• 1150-1500: középwalesi kor: gazdag irodalmi alkotások, kifinomult stílusalakzatok jellemzik, főbb alkotók: Aneirin, Taliesin, Llywarch Hen, Dafydd ap Gwilym.
• XVI. századtól: újwalesi kor: jelentős irodalom, egyre terjedő anyanyelvi irodalom (bibliafordítás, prédikációk, költői versenyek [Eisteddfod]). Ez időben távolodott el a beszélt nyelv az írott normáktól.

Az 1532-ben kiadott törvény (Act of Union) hatására a nyelv hanyatlani kezdett, mivel az angol lett a hivatalos nyelv. Az egyházi nyelv ugyan a walesi maradt, de a növekvő angol bevándorlás, a vegyes házasságok visszaszorították a nyelv társadalmi funkcióit.

Manapság a walesit kötelezően oktatják alsó- és középszintű iskolákban, de az oktatás nyelve az angol. A rádióban és a televízióban rendszeres a walesi nyelvű adás. A teljes walesi lakosság 21% (kb. 600 000 fő) beszéli valamilyen szinten, közülük kb. 30 000 fő egynyelvű.

Bővebben: Walesi ábécé

A betűk: A, B, C, Ch, D, Dd, E, F, Ff, G, Ng, H, I, L, Ll, M, N, O, P, Ph, R, Rh, S, T, Th, U, W, Y

A betűk nevei: â, bî, èc, èch, dî, èdd, ê, èf, èff, èg, èng, âets, î, èl, èll, èm, èn, ô, pî, ffî, èr, rhî, ès, tî, èth, û, ŵ, ŷ

A fel nem sorolt j, k, q, v, x, z betűk nem részei az ábécének, ezek csak még meg nem honosult idegen szavakban találhatóak (nagyon ritkán).

Sohasem választjuk el a következő betűket: ch, dd, ff, ng, ll, ph, rh, th.

A walesi nyelvben a hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik. Ez alól a legfontosabb kivétel a -hau végződés, amely mindig hangsúlyos!

Fontos, hogy a szavak ragozása közben a hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon marad, pl: afal – afalau.

Figyelni kell azonban a szótagolásnál az i és w betűkre, melyek nem csak magánhangzók, hanem mássalhangzók is lehetnek. Általában magánhangzók előtt ezek mássalhangzókként viselkednek, kivéve, ha van rajtuk tréma (¨): peidio ['pəidjo], de: sïo ['siː.ɔ]

A walesi magánhangzók – akárcsak a magyar nyelvben – lehetnek rövidek és hosszúak is. A magánhangzók hosszúsága függ az adott szótag hangsúlyától, a környező betűktől és egyes mellékjelektől. Általában a walesi nyelv nem jelöli a magánhangzók hosszúságát.

A walesi magánhangzó akkor hosszú, ha hangsúlyos szótagban áll, és csak egyetlen b, ch, d, dd, f, ff, g, s, th, (i, u esetében l, n, m és ng) mássalhangzó áll utána (északi nyelvjárásokban ll, s + mássalhangzó kapcsolatban is) ugyanabban a szótagban, vagy egyáltalán nem áll utána mássalhangzó. Más esetben a magánhangzók rövidek maradnak.

Az egyes magánhangzók kiejtése:

• a: röviden megfelel a palóc nyelvjárásbeli rövid á-nak [a]; hosszan hasonlít a magyar á-hoz, csak kicsit zártabb [ɑː]: nghap [ŋ̊ap], gwlad [gʊ'lɑːd]
• e: röviden, mint a magyar e [ɛ]; hosszan, mint a magyar é [eː]: phen [fɛn], hen [heːn]
• i: röviden, általában mint a magyar i, csak egy kicsit zártabb [ɪ], magánhangzók előtt viszont úgy ejtjük, mint a magyar j-t [j]; hosszan, mint a magyar í [iː]: mhin [m̥ɪn], iaith [jaiθ], llid [ɬiːd]
• o: röviden nyílt rövid o [ɔ]; hosszan, mint a magyar ó [oː]: siop [ʃɔp], ffos [foːs]
• u: az északi és a déli nyelvjárásokban kétféleképpen ejtik:
  • északon úgy hangzik, mint az orosz ы (jerü) [ɨ̞]; [ɨː]: sut [sɨ̞t], thus [θɨːs]
  • délen úgy hangzik mint az i betű (de ezt sohasem ejtik j-nek!) [ɪ]; [iː]: sut [sɪt], thus [θiːs]
• w: röviden, mint a magyar u, csak kicsit kerekebb [ʊ]; hosszan, mint a magyar ú [uː]: twp [tʊp], rhwd [r̥uːd]
• y: első szótagban mindig egy svá [ə]; egyébként ugyanúgy ejtik, mint az u-t (nyelvjárási különbségek!):
  • északon: bychan [bə'han], llyfr [ɬɨ̞vɨ̞r], gwŷdd [gwɨːð]
  • délen: bychan [bə'han], llyfr [ɬɪvɪr], gwŷdd [gwiːð]
  • néhány egyszótagú szóban mindig svá-ként ejtendő: y [ə], yr [ər], yn [ən], yng [əŋ], ym [əm], fy [və], dy [də]

A magánhangzók kaphatnak különböző ékezetet is, melyeknek jelentése a következő:

• ^ (circumflex) – megnyújtja az egyébként rövid magánhangzó hosszát: gwân [gwɑːn], tŵr [tuːr], ŷm [ɨːm]/[iːm]
• ´ (acute) – a hangsúly helyét jelöli: ricríwt [rɪ'kriː.ʊt], caridýms [karɪ'dɨ̞ms]/[karɪ'dɪms]
• ` (grave) – az egyébként hosszú magánhangzó hosszát lerövidíti: cùl [kɨ̞l]/[kɪl], mẁg [mʊg]
• ¨ (tréma) – szétválasztja a kettőshangzókat két teljes hanggá: prosäig [prɔ'sɑː.ɪg], tröedigaeth [trɔ.ɛ'diːgɑːɨθ]/[trɔ.ɛ'diːgaiθ], cyẅres [kə.uːrɛs]

A walesi nyelvben léteznek kettőshangzók is, amelyek nem választhatóak el. Némelyiknél vannak különbségek az északi és déli nyelvjárások között (itt elöl áll az északi alak):

• ae [ɑːɨ]/[ai]: caer [kɑːɨr]/[kair]
• ai [ai]: main [main]
• au [aɨ]/[ai]; de a többes szám jelében [a]/[e]: haul [haɨl]/[hail]; sylwau [sə'luː.a]/[sə'luː.e]
• aw [au]: faw [vau]
• ei [əi]: peidio ['pəidjo]
• eu [əɨ]/[əi]: nheulu ['n̥əɨlɨ̞]/['n̥əilɪ]
• ew [ɛu]: tew [tɛu]
• ey [əɨ]/[əi]: swyddfeydd ['sʊɨðvəɨð]/['sʊiðvəið]
• iw [ɪu]: lliw [ɬiu]
• oe [ɔɨ]/[ɔi]: noeth [nɔɨθ]/[nɔiθ]
• oi [ɔi]: osgoi ['ɔsgɔi]
• ou [ɔɨ]/[ɔi]: cyffrous [kəf'rɔɨs]/[kəf'rɔis]
• ow [ɔu]: brown [brɔun]
• oy [ɔɨ]/[ɔi]: gloynnod [glɔɨn'noːd]/[glɔin'noːd]
• uw [ɨu]/[iu]: uwch [ɨux]/[iux]
• wy: kétféle ejtése lehet, attól függően, hogy melyik része a hangsúlyosabb:
  • ŵy [ʊɨ]/[ʊi]: gŵydd [gʊɨð]/[gʊið]
  • wŷ [wɨ]/[wi]: gwŷdd [gwɨð]/[gwið]
• yw [ɨu]/[iu]: fyw [vɨu]/[viu]

A walesi mássalhangzók közül a b [b], d [d], g [g], h [h], l [l], m [m], n [n], p [p], t [t]: bychan [bə'han], dwyn [dʊɨn]/[dʊin], gwŷdd [gwɨð]/[gwið], haul [haɨl]/[hail], nheulu ['n̥əɨlɨ̞]/['n̥əilɪ], main [main], peidio ['pəidjo], twp [tʊp]

A többi betű kiejtése:

• c: mint a magyar k [k]: caer [kɑːɨr]/[kair]
• ch: mint az Ahmed h-ja [x]: bychan [bə'xan]
• dd: mint az angol this th-ja [ð]: gwŷdd [gwɨð]/[gwið]
• f: általában magyar v [v], szó végén gyakran néma: faw [vau], haf [ha]
• ff: magyar f [f]: ffos [foːs]
• ng: egy szótagban mint a leng n-je [ŋ], külön szótagban mint a leng ng-je [ŋg]: yng [əŋ], dangos ['daŋgɔs]
• ngh: zöngétlen ng [ŋ̊]: nghap [ŋ̊ap]
• j: magyar dzs [d͡ʒ]: ngarej ['ŋɑːrɛd͡ʒ] – ritka, csak idegen – főként angol – eredetű szavakban fordul elő
• ll: a magyar l helyzetébe tett nyelv mellett kifújt levegővel képzett hang (egyes forrásokban zöngétlen l) [ɬ]: llid [ɬiːd]
• mh: zöngétlen m [m̥]: mhin [m̥ɪn]
• nh: zöngétlen n [n̥]: nheulu ['n̥əɨlɨ̞]/['n̥əilɪ]
• ph: magyar f [f]: phen [fɛn]
• r: a nyelvcsúcs pergetésével képzett r [r]: caer [kɑːɨr]/[kair]
• rh: zöngétlen r [r̥]: rhwd [r̥uːd]
• s: magyar sz [s]; a si kapcsolat magánhangzók előtt s-nek [ʃ] ejtendő: sut [sɨ̞t]/[sɪt], siop [ʃɔp]
• th: mint az angol think th-ja [θ]: thus [θɨːs]/[θiːs]
• ts: mint a magyar cs [t͡ʃ]: mats [mat͡ʃ] – ritka, csak idegen – főként angol – eredetű szavakban fordul elő

Egyéb fontos szabályok:

• -fr, -fn, -gr, -tr, -bl, és hasonló kappcsolatok szó végén: ha ilyen kapcsolatokkal találkozunk, a két mássalhangzó között nagyon röviden megismételjük az előtte álló magánhangzót: llyfr [ɬɨ̞vɨ̞r]/[ɬɪvɪr], cefn [kɛvɛn], aml [amal].
• Szó végén a másslahangzó+-f, -l, -r betűkapcsolatokban e három szó végi mássalhangzó gyakran néma: ffenestr ['feːnɛst], posibl ['poːsɪb].

A walesiben nincsen határozatlan névelő: cath (macska – egy macska), ysgol (iskola – egy iskola).

A határozott névelőnek három formája van:

• y – mássalhangzó előtt használatos; egyes számú nőnemű szavak lágy mutáción esnek át, kivéve az ll és rh kezdetűek: ci – y ci (kutya – a kutya), cath – y gath (macska – a macska);
• yr – magánhangzók és h előtt használatos: enw – yr enw (név – a név), het – yr het (kalap – a kalap);
• 'r – magánhangzóra végződő szavak után használatos: dacw'r afon (van a folyó…), dyma'r llyfr (itt a könyv).

A walesi főnevek lehetnek hímneműek (szótári jelük a g) vagy nőneműek (szótárban b).

A nőnemű egyes számú szavak lágy mutáción mennek keresztül a határozott névelő után: merch – y ferch (lány – a lány).

A magyarhoz hasonlóan a walesiben is egyes számot használunk a számok után: un car – deg car (egy autó – tíz autó).

Nőnemű szavak lágy mutáción mennek keresztül az un (egy) és dwy (kettő) számnevek után (az ll és rh kezdetűek csak dwy után): merch – un/dwy ferch (lány – egy/két lány), llaw – un llaw – dwy law (kéz – egy kéz – két kéz).

Hímnemű szavak lágy mutáción mennek keresztül a dau (kettő) számnév után: ci – dau gi (kutya – két kutya).

Hímnemű szavak a tri (három), valamint minden főnév chwe (hat) számok után hehezetes mutáción mennek keresztül: tractor – tri thractor (traktor – három traktor), punt – chwe phunt (font – hat font).

A főnevek lágy mutáción mennek keresztül az yn után: Roedd Mair yn ddoctor. (Mair orvos volt).

A melléknevek általában a vonatkozó főnevek után állnak, ez alól van néhány kivétel, mint például a hen (öreg/régi), hoff' (kedvenc), prif (fő), melyek után lágy mutáció is következik: car mawr (nagy autó); hen ddyn (öreg ember), hoff fwyd (kedvenc étel), prif gymeriad (fő jellegzetesség).

Egyes számú nőnemű főnév után lágy mutáción esik át a melléknév: cadair fawr (nagy szék), merch fach (kislány). Ha a főnév után egy melléknévi jelentésű másik főnév áll, szintén lágy mutáció következik be: siop gig (húsbolt).

Ha a melléknév önállóan áll (nem kapcsolódik főnévhez), akkor mindig egy yn szócska áll előtt, ami lágy mutációt is okoz: Dydy'r car ddim yn hen. (Az autó nem öreg.); Mae'r castell yn fawr. (A kastély nagy.).

Minősíthetjük a melléknevet a rhy (túl), gweddol (meglehetősen/egészen), eithaf (meglehetősen/egészen), lled (meglehetősen/egészen) szavakkal, ezek az yn és a melléknév közé kerülnek. (A gweddol lágy mutáción esik át az yn után, valamint a melleknevek is mutálódnak a fenti szavak – kivéve az eithaf – után. Az eithaf általában lerövidül eitha formában, mivel a walesi hajlamos a szó végi -f elhagyására.): yn weddol ddiddorol (meglehetősen érdekes), yn rhy boeth (túl forró), yn lled dal (elég magas), yn eitha tew (elég kövér).

A melléknevek fokozásának több fajtája létezik a walesi nyelvben.

A végződések hozzáadásával egyes tőhangzók megváltoznak:

• w → y: trwm (nehéz) → trymed/trymach/tryma
• d → t: drud (drága) → druted/drutach/druta
• g → c: pwysig (fontos) → pwysiced/pwysicach/pwysica
• b → p: gwlyb (nedves) → gwlyped/gwlypach/gwlypa

Ezek a szavak általában -ol, -og, -us vagy -gar szótagra végződnek.

Mint ez utóbbi példából jól látszik, vannak olyan rövid melléknevek, amelyek a többszótagúak mintájára fokozódnak. Ilyenek még pl.: gwyllt (vad), dyflas (unalmas), gwyntog (szeles) stb.

A legfontosabb rendhagyó fokozású melléknevek a következők:

Mint láttuk a mor és cyn, valamint egyes számú nőnemű szavaknál az y után lágy mutáció következik be. A mor és cyn szavak elé nem kell kitennünk az yn szócskát.

Az â és na szavak után hehezetes mutáció következik: mor dal â choeden / cyn daled â choeden (olyan magas, mint egy fa); yn gochach na than (vörösebb a tűznél).

Az â és na szavak mássalhangzók előtt állnak, magánhangzók előtt az ag és nag szavakat használjuk helyettük: cyn dewed ag eliffant (olyan kövér, mint egy elefánt), yn fwy cymylog nag echdoe (felhősebb, mint tegnapelőtt).

Az alap- vagy középfokú hasonlítást tartalmazó mondatok mindig a szokásos szórendet használják, azaz a mondat az igével kezdődik: Mae’r llyfrgell mor bell/cyn belled â’r orsaf. (A könyvtár olyan messze van mint az állomás).

Felsőfokú hasonlítást tartalmazó mondatban az ige nem állhat a mondat elején: Castell Windsor ydy’r mwya ym Mhrydain? – Ie/Ia. (Windsor kastély a legnagyobb Britanniában? – Igen.)

Az összehasonlításokban az ige mindig harmadik személyben áll: Fi ydy’r gorau. (Én vagyok a legjobb.)

Két dolog összehasonlításánál is gyakran használják a felsőfokú alakokat: Tom a Paul. Tom ydy’r tala. (Tamás és Pál. Tamás a magasabb.)

Birtokos névmások:

• a fy (enyém) után nazális mutáció következik: cath – fy nghath i (macska – az én macskám)
• a dy (tiéd) után lágy mutáció következik: cath – dy gath di (macska – a te macskád)
• az ei (övé, hn.) után lágy mutáció következik: cath – ei gath e/o (macska – az ő macskája)
• az ei (övé, nn.) után hehezetes mutáció következik: cath – ei gath hi (macska – az ő macskája)
• az ei (övé, nn.), ein (miénk), eu (övék) után, ha a szó magánhangzóval kezdődik, akkor a magánhangzó elé egy h kerül: ysgol – ein hysgol ni (iskola – a mi iskolánk)

Az ar (-on, -en, -ön), i (-hoz, -hez, -höz; -ba, -be), o (-ból, -ből; -tól, -től), am (-ra, re (időtartam)), at (-nak, -nek) elöljárószavak után lágy mutáció következik be: O Ddolgellau i Bontypridd. (Dolgellauból Pontypriddbe.)

Ezeknek az elöljáróknak van ún. személyes alakjuk is (személyes névmások előtt használt formák):

Az yn (-ba, -be; -ban, -ben) után nazális mutáció következik (ezzel együtt m előtt az yn ym-re változik, hasonlóképpen ng előtt yng-re): yn Nolgellau (Dolgellauban), ym Mangor (Bangorban), yng Nghymru (Walesben).

Ne tévesszük össze az yn-t az yn y-vel (a …-ba(n), -be(n)) és a mewn-nal (egy …-ba(n), -be(n)): yn nhŷ (házban), yn y tŷ (a házban), mewn tŷ (egy házban).

Az igék jelen ideje a létige jelen idejű alakjából, valamint ehhez az yn szócskával hozzákapcsolt igéből állnak. Az yn magánhangzó után 'n-re rövidül.

Ezeket az alakokat használják valaminek a létezésének kifejezésére (lásd az angol There is/are alakokat!).

• Mae – van: Mae ci yn eistedd wrth y drws. – Van egy kutya az ajtó előtt.
• Does dim – nincs: Does dim ci yn eistedd wrth y drws. – Nincs egy kutya az ajtó előtt.
• Oes – van? (válasz: (Nac) oes): Oes ci yn eistedd wrth y drws? – Oes./Nac oes. – Van egy kutya az ajtó előtt? Van./Nincs.

Dél-Walesben a fenti igealakok után egy 'na szócska is található, ami lágy mutációt okoz, pl: Mae ‘na gi yn eistedd wrth y drws. – Does ‘na ddim ci yn eistedd wrth y drws. – Oes ‘na gi yn eistedd wrth y drws? – Oes./Nac oes.

A fentiek alapján néhány példa:

Az egyszerű múlt időt az ige tövéből és a hozzá illeszett -ais/-es, -aist/-est – och, -odd; -on, -och, -on személyragokból hozzunk létre.

Az ige tövét a szótárak mindig megadják.

Az ige tövét képezhetjük:

• az utolsó szótag elhagyásával: cerdded – cerdd- (járni), bwyta – bwyt- (enni), canu – can- (énekelni);
• az utolsó betű elhagyásával: gweld – gwel (látni);
• magából a szóból: edrych – edrych- (látni), siarad – siarad- (beszélni);
• szabálytalanul: dweud – dwed- (mondani), cyrraedd – cyrhaedd- (érkezni), aros – arhos- (megállni), gwrando – gwrandaw- (figyelni), gadael – gadaw- (elhagyni), cymryd – cymer- (fogni), meddwl – meddyli- (gondolni).

A példa a dysgu (tanulni) ige: dysgais i, dysgaist ti – dysgoch chi, dysgodd e/o / hi; dysgon ni, dysgoch chi, dysgon nhw.

A beszélt nyelvben gyakran az ige elé teszik a fe/mi szócskát, ez után azonban lágy mutáció következik: fe/mi ddysgais i, fe/mi ddysgaist ti – fe/mi ddysgoch chi, fe/mi ddysgodd e/o / hi; fe/mi ddysgon ni, fe/mi ddysgoch chi, fe/mi ddysgon nhw.

Az igék lágy mutácón – kivéve a c, p, t kezdetűek, mert ezek hehezetes mutáción – megy keresztül, és megkapják a tagadó ddim partikulát:

• dysgu (tanulni) – lágy mutációval: ddysgais i ddim, ddysgaist ti ddim – ddysgoch chi ddim, ddysgodd e/o / hi ddim; ddysgon ni ddim, ddysgoch chi ddim, ddysgon nhw ddim
• cysgu (aludni) – hehezetes mutációval: chysgais i ddim, chysgaist ti ddim – chysgoch chi ddim, chysgodd e/o / hi ddim; chysgon ni ddim, chysgoch chi ddim, chysgon nhw ddim

Mint a tagadóak, de a ddim partikula nélkül:

• dysgu (tanulni) – lágy mutációval: ddysgais i?, ddysgaist ti? – ddysgoch chi?, ddysgodd e/o / hi?; ddysgon ni?, ddysgoch chi?, ddysgon nhw?
• cysgu (aludni) – hehezetes mutációval: chysgais i?, chysgaist ti? – chysgoch chi?, chysgodd e/o / hi?; chysgon ni?, chysgoch chi?, chysgon nhw?

A válasz minden személyben Do (Igen), illetve Naddo (Nem).

A mynd (menni), dod (jönni), gwneud (csinálni), cael (birtokolni), bod (lenni) igék rendhagyó ragozásúak:

A tagadó és kérdő alakok ugyanúgy képződnek, mint a szabályos igéknél.

Az igék egyszrű múlt ideje kifejezhető a gwneud ragozott alakja és az utána következő főige lágy mutációs alakjának kapcsolatával is, pl:

Az igék összetett múlt ideje a létige múlt idejű alakjából, valamint ehhez az yn szócskával hozzákapcsolt igéből állnak. Az yn magánhangzó után 'n-re rövidül.

A múlt idejű alakokkal egyeznek meg.

A fentiek alapján néhány példa:

Ugyanúgy képződik, mint a jelen idő, de a létige és a főige összekapcsolója itt nem az yn, hanem a wedi szócska: Mae hi wedi siopa yn Llundain. – Londonban vásárolt be.

Ugyanúgy képződik, mint a múlt idő, de a létige és a főige összekapcsolója itt nem az yn, hanem a wedi szócska: Roedd hi wedi siopa yn Llundain. – (Azelőtt) Londonban vásárolt be.

Az egyszerű jövő időt az egyszerű múlt időhöz hasonlóan ragozással képezzük. A használt ragok a következők: -a’, -i, -wch, -iff (-ith); -an, -wch, -an. Az igető meghatározását lásd ott.

A példa a dysgu (tanulni) ige: dysga’ i, dysgai ti – dysgwch chi, dysgiff e/hi / dysgith o/hi; dysgwn ni, dysgwch chi, dysgan nhw.

A beszélt nyelvben gyakran az ige elé teszik a fe/mi szócskát, ez után azonban lágy mutáció következik: fe/mi ddysga’ i, fe/mi ddysgai ti – fe/mi ddysgwch chi, fe ddysgiff e/hi / mi ddysgith o/hi; fe/mi ddysgwn ni, fe/mi ddysgwch chi, fe/mi ddysgan nhw.

Az igék lágy mutácón – kivéve a c, p, t kezdetűek, mert ezek hehezetes mutáción – mennek keresztül, és megkapják a tagadó ddim partikulát:

• dysgu (tanulni) – lágy mutációval: ddysga’ i ddim, ddysgai ti ddim – ddysgwch chi ddim, ddysgiff e/hi ddim / ddysgith o/hi ddim; ddysgwn ni ddim, ddysgwch chi ddim, ddysgan nhw ddim
• cysgu (aludni) – hehezetes mutációval: chysga’ i ddim, chysgai ti ddim – chysgwch chi ddim, chysgiff e/hi ddim / chysgiff o/hi ddim; chysgwn ni ddim, chysgwch chi ddim, chysgan nhw ddim

Mint a tagadóak, de a ddim partikula nélkül:

• dysgu (tanulni) – lágy mutációval: ddysga’ i, ddysgai ti – ddysgwch chi, ddysgiff e/hi / ddysgith o/hi; ddysgwn ni, ddysgwch chi, ddysgan nhw
• cysgu (aludni) – hehezetes mutációval: chysga’ i, chysgai ti – chysgwch chi, chysgiff e/hi / chysgiff o/hi; chysgwn ni, chysgwch chi, chysgan nhw

A válaszban a gwneud ige ragozott alakjait használjuk:

• pozitív válasz: gwnei, gwnaf / wna’ i, gwnaiff / gwneith; gwnawn, gwnewch, gwnân.
• negatív válasz: na wnei, na wnaf / na wna’ i, na wnaiff / na wneith; na wnawn, na wnewch, na wnân.

A mynd (menni), dod (jönni), gwneud (csinálni), cael (birtokolni) igék ebben az esetben is rendhagyó ragozásúak (a bod (lenni) ige ebben az esetben csak az összetett alakot használja):

A beszélt nyelvben az egyes szám első személyben a rag -f-je gyakran eltűnik: Fe / Mi a’ i.

A tagadó és kérdő alakok ugyanúgy képződnek, mint a szabályos igéknél.

Az igék egyszerű múlt ideje kifejezhető a gwneud ragozott alakja és az utána következő főige lágy mutációs alakjának kapcsolatával is, pl:

A fentiek alapján néhány példa:

A feltételes módot a Fe/Mi faswn i / faset ti / fasech chi / fasai fe/fo/hi / fasen ni / fasech chi / fasen nhw alakokkal képezzük. Tagadó és kérdő formái hasonlóan alakulnak, mit a többi igeidőben.

A …, ha … típusú mondatokban a ha helyén a Fe/Mi taswn i / taset ti / tasech chi / tasai fe/fo/hi / tasen ni / tasech chi / tasen nhw formák állnak, pl.: Fe / Mi faswn i’n gweld Tŵr Eiffel, taswn i’n mynd i Baris. – Megnézném az Eiffel-tornyot, ha Párizsban járnék.

A tagadó és a kérdő alakok más igeidőkhöz hasonlóan képződnek.

Két alakja van, mindkettőt az igetőhöz kapcsolódó raggal fejezzük ki (az ige után álló főnév lágy mutáción esik át):

• udvarias forma: -wch – Daliwch y lein! – Tartsa a vonalat!
• közvetlen forma: -a – Siarada Gymraeg! – Beszélj walesiül!

A rendhagyó igék alakjai:

• bod (lenni) – byddwch / bydd(a)
• mynd (menni) – ewch/cerwch / cer/dos
• dod (jönni) – dewch/dowch / dere/tyrd

• udvarias forma: Peidiwch â + ige – Peidiwch â siarad Saeneg! – Ne beszéljen angolul!
• közvetlen forma: Paid â + ige – Paid â rhedeg ar y lawnt! – Ne fuss a füvön!

Az â (magánhangzó előtt ag) szócska a beszélt nyelvben általában elmarad. Ha viszont kitesszük, akkor utánuk hehezetes mutáció következik!

Mint láttuk, a walesiben az igeidőket is "segédigékkel" fejezzük ki, jelen esetben a módbeli segédigékről lesz szó:

• kellene: dylwn i / dylet ti / dylech chi / dylai fe/fo/hi / dylen ni / dylech chi / dylen nhw
• kell: Mae + rhaidd ragozott alakjai (a Mae ragozását lásd előrébb)

A tagadó és kérdő alakok hasonlóan képződnek mint más igeidőknél.

Ügyeljünk rá, hogy ha kitesszük a Fe / Mi előtétszócskákat, ezek után lágy mutáció következik!

A számok után a főnevek egyes számban állnak. Többes szám akkor használható, ha a szám és a főnév közé betesszük az o szócskát (ez lágy mutációt okoz).

A nőnemű főnevek (ll és r kivételével) az 1 szám után lágy mutáción mennek keresztül: un gath, de un llwy.

A 2, 3, 4 számoknak van hím és nőnemű alakjuk is: dau / dwy, tri / tair, pedwar / pedair.

A 2 szám után a főnevek lágy mutáción esnek át: dau gi, dwy gath.

A 3 után a hímnemű szavaknál hehezetes mutáció lép fel: tri thŷ.

Az 5, 6, 100 számok elvesztik utolsó betűjüket főnevek előtt: pump – pum potel (öt üveg), chwech – chwe llwy (hat kiskanál), cant – can punt (100 font).

5, 7, 8, 9, 10, 12, 15, 18, 20, 50, 100 után a blynedd (év) nazális mutáción megy át: mlynedd.

A 6 után hehezetes mutáció áll be: chwe phunt.

A 10, 12, 15 m előtt megváltozik: deg – deng, deuddeg – deuddeng, pymtheg – pymtheng.

Két fontos kötőszóról érdemes említést tenni:

• a (és; magánhangzók előtt ac): utána hehezets mutáció lép fel: ci a chath; a rákövetkező y/yr-rel összekapcsolódik: y ci a y gath – y ci a’r gath, y tþ a yr ysgol – y tþ a’r ysgol.
• neu (vagy): utána lágy mutáció lép fel: te neu goffi.

Lágy mutáció során a következő változások történnek:

• c → g
• p → b
• t → d
• g → -
• b → f
• d → dd
• ll → l
• rh → r
• m → f

A következő esetekben jön létre:

• az ail, cyn, dacw, dau/dwy, dy, dyma, dyna, ei, fe, gweddol, hen, hoff, lled, mi, mor, 'na, neu, rhaid, rhy, un (nn), y (nn), yn szavak után;
• az am, ar, at, dan, dros, drwy, gan, heb, i, o, tan, wrth elöljárók után;
• gan-nal kapcsolatos szerkezetekben;
• hoffwn, dylwn utáni igéknél;
• tagadó alakokban na után;
• felszólító alakokban;
• törtszámokban és utánuk;
• nőnemű jelzős szerkezetekben;
• egyes dátumkifejezésekben;
• lásd még az igeragozást is.

Nazális mutáció során a következő változások történnek:

• c → ngh
• p → mh
• t → nh
• g → ng
• b → m
• d → n

A következő esetekben jön létre:

• a fy szó után;
• az yn (m előtt ym, ng előtt yng) elöljáró után.

Hehezetes mutáció során a következő változások történnek:

• c → ch
• p → ph
• t → th

A következő esetekben jön létre:

• az a, â, chwe, ei (nn), na, tri (hn) szavak után;
• az â, gyda, tua elöljárók után;
• lásd még az igeragozást is.

Erthygl 1

Genir pawb yn rhydd ac yn gydradd â'i gilydd mewn urddas a hawliau. Fe'u cynysgaeddir â rheswm a chydwybod, a dylai pawb ymddwyn y naill at y llall mewn ysbryd cymodlon.

1. cikk

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

• A walesi nyelv használata Walesben

 

Tekintsd meg a Wikipédia walesi nyelvű változatát!

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Walesi nyelv témájú médiaállományokat.

• Omniglot.com (angolul)
• A walesi nyelv története és helyzete (angolul)
• Gwybodiadur (angolul)
• A walesi nyelv története (BBC Wales) (angolul)
• The University of Wales Centre for Advanced Welsh and Celtic Studies Archiválva 2019. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• The Blue Books of 1847 (National Library of Wales Digital Mirror) (angolul)

• Walesi–angol szótár (angolul)
• Geiriadur Prifysgol Cymru: University of Wales Dictionary of the Welsh Language (angolul)

• BBC Learn Welsh (angolul)
• Mark H. Nodine: A Welsh Course (angolul)
• clwb malu cachu, walesit tanulók oldala (angolul)
• Welsh for Adults, University of Bangor (angolul)

• Rhys Jones , T. J.: Living Welsh, Hodder and Stoughton, London, 1981
• Watkins, T. Arwyn: Kurze Beschreibung des Kymrischen, Welsh. Hrsg. Inst. f. Sprachwiss. d. Univ. Innsbruck, Innsbruck, 1992

• Fodor István (főszerkesztő): A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999
• BBC online nyelvtanfolyam, London, 2002
• Coleg Menai: Clic Clic Cymraeg, Bangor, 2000
• Indo-European Languages – Welsh Tutorial by Thomas Fletcher, 2006