Villa (heraldika)
A villa a mesteralakok közé tartozó heraldikai jelkép. Fordított Y-szerű alakzat. Két harántirányú és egy függőleges ágból áll. A harántirányú szárak a pajzs jobb illetve bal alsó sarkából illetve ívéből indulnak ki és a pajzsközép táján találkoznak a függőleges szárral. A villa fordított változata az ágas. Pajzstagolási megfelelője a villásosztás.
| villa | |
 | |
| Névváltozatok | |
| Magyarul | |
| ágascölöp (Bedingfeld 43.) | |
| Más nyelveken | |
| en: pall reversed, de: Göpel, Göppel | |
| Rövidítések jelentése | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz villa témájú médiaállományokat. |
Az angol heraldikában az ágas és a villa a fő mesteralakok (ordinary) közé tartoznak, de mégis viszonylag ritkán ábrázoltak. Főleg az egyházi heraldikában fordulnak elő.
A villa változatai
szerkesztésA villa lehet lebegő, felül csonka, hullámos és más osztóvonalakkal megrajzolva.
A hullámos villa - osztóvonalai hullámosak.
A lebegő villa - ennek az Y-szerű alakzatnak a szárai nem érintkeznek a pajzs peremével.
A telt villa (de: Göpelstück) - a ferde szárai közti rész ki van töltve.
A hármas villa vagy daruláb - a függőleges szár folytatódik a ferde szárak között is. Főleg a polgári címerek között fordulhat elő, függőleges szárral, vagy anélkül.[1]
-
Telt villa
-
Hármas villa vagy daruláb
Egyéb villák
szerkesztésA címerképek közé tartozik, így a mezőgazdasági munkák során használt két-, három-, esetleg többágú villák is megtalálhatók a címereken. Nem csak a kommunális heraldikában fordul elő, hanem esetenként már a nagyon korai lovagi címerekben is (harci villa?) előfordul. A mitológiai Neptunusz (Poszeidon) isten hármas villája szintén megtalálható a heraldikában.
A harci villa (de: Streitgabel) kétágú, egyenes csúccsal ellátott címerkép. Előfordul például a von Coblentz család címerében. Néha tévesen szénavillaként (de: Heugabel) írják le.
A (harci) hármasvilla (de: Streithorst, Kriegsdreizack, la: tridens bellicus) az ókori mitológiából ismert hármas villához hasonló régi rúdfegyver. A von Hopfgarten család címerének szénavillája is a hármasvillára emlékeztet.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Tompos Ernő: Soproniak középkori pecsétei. Soproni Szemle, XXVI. (1973) 289-306.