Vörs

Vörs Somogy vármegye északnyugati csücskében, Keszthelytől és Hévíztől 12-17, Zalakarostól 20 kilométerre található. A község zsáktelepülés, aszfaltozott úton csak a 7501-es útból leágazó 75 102-es úton (a Kossuth utca felől) lehetséges a megközelítése. Vonattal a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállóhelye van itt.

Vörs Árpád-kori település. Nevét 1293–1364 között említették először oklevelek mint a Hahót nemzetség Buzád ágának birtokát. 1496-ban a Csányi családnak volt itt földesúri joga. Az 1536. évi adólajstromban Wers írásmóddal szerepel. 1563-ban a török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 1573–1574-ben pedig csak 4 házból állt. Birtokosai 1583-ban Csányi Bernát, 1598–1599-ben János, 1626–1627-ben Bakó Farkas, 1660-ban pedig Sárkány Miklósné voltak. 1703 körül pedig már Festetics Pál birtokában találjuk. 1715-ben csak 8 háztartást írtak benne össze. 1726–1733-ban Festetics Kristóf, 1767-ben Csányi Ferenc, Imre és Györgyné, 1776-ban pedig Csányi Ferenc és Imre birtoka volt, a 19. század elején pedig gróf Festetics György és Sallér Judit, a 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a nagyobb birtokosa.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 1005 lakosából 1004 magyar, ebből 987 római katolikus, 11 izraelita volt.

• 1990–1994: Farkas László (független)^[3]
• 1994–1998: Farkas László (független)^[4]
• 1998–2002: Farkas László (független)^[5]
• 2002–2006: Farkas László (független)^[6]
• 2006–2010: Farkas László (független)^[7]
• 2010–2014: Farkas László (független)^[8]
• 2014–2019: Deák Tamás (független)^[9]
• 2019–2024: Deák Tamás (független)^[10]
• 2024– : Deák Tamás (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 6,6% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 1,2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,5% (29,9% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 77,4%-a vallotta magát magyarnak, 13,9% németnek, 3,7% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,4% volt római katolikus, 2,1% református, 1,7% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 2,1% egyéb katolikus, 6,6% felekezeten kívüli (35,7% nem válaszolt).^[12]

A legelső Betlehem 1948-ban lett megépítve. A falubeliek kezdeményezésére lebontották ideiglenesen a Jézus Szíve oltárt a templomon belül, majd annak helyére egy kisebb Betlehemet építettek. Ma már több mint 60 négyzetméteren meg lehet tekinteni a gipszből, emberi és állati figurákat leszámítva csak természetes anyagokból készülő óriási Betlehemet. A minden évben teljesen máshogy berendezett építmény az adventi időszakban több tízezer embert vonz. A beltéri betlehem a Szent-Márton templomban található

Az avar–magyar kontinuitás egyik bizonyítékaként tartják számon, Költő László régész tárta fel.

Szent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom 1820-ban épül késő barokk stílusban,^[13] nevezetes barokk stílusú tornyát 1845-ben kapta. Mai formáját 1906-ban nyerte el. Főoltárának közepén Szent Márton könyvet és fehér ludat tartó szobra áll. A kereszthajóban az Amiens-i jelenetet ábrázoló modern üvegablak van. A templom előtti Szentháromság-szobor talpazatán Szent Domonkos, Szent Vendel és a kezét áldásra emelő Szent Márton püspök szobra látható. 1948 óta advent első vasárnapjára a templomban építik fel Európa legnagyobb természetes anyagokból, mohából, zuzmókból, élethű figurákból készülő beltéri híres betlehemét, amely Európa egyik, ha nem a legnagyobb templomon belüli betleheme.^[14]

A híres vörsi tájház története 1961-ig vezethető vissza, akkor még 6 darab füstőskonyház talpasház volt található a Dózsa utcában. A jelenleg egyedül maradt Talpasházat 2015-ben az oktatási és Kulturális Minisztérium Vendégváró tájházak című pályázat keretének köszönhetően felújított utolsó ház. A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerhetjük meg a talpasházat meglátogatva.

Magyarország első vidéki tűzoltómúzeuma, amely 1983-ban nyílt meg a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Somogy megyei tűzoltó parancsnokság és a budapesti Tűzoltó Múzeum összefogásával. A terem középpontja igazi ritkaság, egy Geittner és Rausch-féle kézi működtetésű kocsifecskendő és egy Köhler-féle benzinmotoros szer található a sok már különleges tárgy mellett.

A Vörsön fészkelő fehér gólyák egyike a 2000-es években azzal vált híressé, hogy 13 éven keresztül minden tél végén az első Magyarországra érkezett gólya volt. Érkezési időpontja ebben az időszakban február 23-26 között volt; a helyiektől idővel saját nevet is kapott, Charlie-nak nevezték el.^[15] 2020 február 11-én ismét Vörsön szállt le a Kele névre elkeresztelt – szintén Fekete István, a berki ember név után elkeresztelt Tüskevár ABC melletti fészekben – Magyarország első gólyája. ^[16]

A balatoni halászokat a 19. században Vörs látta el bödönhajóval, mivel a környékbeli erdőkben „csónaknak termett” évszázados tölgyeket találtak. Ebben a században – 30-40 évig – egyedül Vörsnek voltak olyan erdői, hogy a Balaton halászatához szükséges bödönhajó szükségletét egymaga el tudta látni. Ezért Vörsön mindenhol lehetett ilyen halászhajót találni, pedig a 19. század végén már egyetlen másik balatonmelléki faluban nem volt fellelhető. Végül ahogy a technológia fejlődött, már a vörsiek sem készítettek új hajókat. A történelemkönyvek szerint Szabó János készítette az utolsó bödönhajókat 1897-ben Vörsön keszthelyi halászok számára.^[17]

Gulyás József sírja

Az 1920-as években Vörs világszinten is látogatott volt a madártannal foglalkozó szakemberek, az ornitológusok számára, ugyanis Gulyás József, Magyarország első nemzeti parki alkalmazottja itt lakott. A vörsi halászt 1922-ban nevezték ki a kis-balatoni kócsagtelep megőrzésére. A neves kócsagőr a mai természetvédelmi őrök elődjének tekinthető. Az ő munkásságának köszönhető, hogy a Kis-Balaton kócsagállománya megmenekült.^[18]

• Vörs az egyik helyszíne Lipták Gábor A feltámadt betyár című, s a balatonfüredi író Amiről a vizek beszélnek című novelláskötetében szereplő novellájának.
• Fekete István Hajnal a Nádban című versét Vörsön írta 1953-ban.
• Vass Krisztián Kis-Balatoni Krónika

• A vörsi betlehem honlapja
• Vörs a Via Sancti Martini honlapján
• A vörsi tájház a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján
• Vörs az utazom.com honlapján
• Vendégváró – Vörs