Vázrajz

A vázrajz elkészítéséhez az ingatlan határainak ellenőrző bemérése és szükség szerint a közvetlen környezetének ellenőrző mérése is szükséges. A mérés tartalma, kiterjedése és műszaki követelményei a vázrajz típusától függnek.

A záradékolt vázrajz nem elegendő a változás átvezetéséhez, ahhoz további feltételeket ír elő a jogszabály (okirati elv). Az ingatlan-nyilvántartás tartalmában változással járó vázrajzok különböző speciális okiratokkal együtt nyújthatók be átvezetésre. A vázrajzok fajtáitól függően:

• A tulajdoni lap első részét érintő, vázrajzot igénylő változások
  • Művelési ág változáshoz a mezőgazdász engedélye
  • Építmény létesítéséhez jogerős használatbavételi engedély
• A tulajdoni lap második részét érintő változásoknál minden esetben szerződés
• A tulajdoni lap harmadik részét érintő változások közül csak a szolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges vázrajz, ennek melléklete a megállapodás.

Az ingatlannyilvántartási térkép tartalmában csak a tulajdoni lapra bejegyzett változások alapján történik végleges változtatás. A záradékolt vázrajzok műszaki tartalma a térképi adatbázisba előzetesen beillesztésre kerül.^[3]

• Külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező földmérési jogosultságúak
• Ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérők
• GD-T Geodéziai Tervezői jogosultsággal rendelkező földmérők
• Megyei Földhivatalok szakfelügyelői saját megyéjükben.
• GD-SZ, SZGD Szakértői jogosultsággal rendelkező földmérők

Ingatlanrendező földmérők esetében, ha az ellenőrzött munka szakmailag nem megfelelő, minőségtanúsítás nem megfelelően történt, számítási hibák vannak, akkor az Ingatlanrendező és minősítő bizottsághoz lehet fordulni a www.fomi.hu oldalon található információk alapján. Az ingatlanrendező minősítő bizottság fegyelmi eljárásban kivizsgálja az ügyet.

Hatósági vagy bírósági eljárásban ha a földmérő nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal, vagy nem volt jogosult szakértői vélemény készítésére, illetve tanácsot adott, vagy véleményezett vázrajzot, úgy, hogy nem kamarai tag, illetve nem szerepel a Mérnök Kamara által vezetett szakértői nyilvántartásban, akkor a Kamara Fegyelmi és Etikai Bizottsága fegyelmi eljárást indít a földmérő ellen az 1996. évi kamarai törvény alapján.

Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából Étv. 34 § /5/ bek. alapján

a tervezés elősegítése érdekében, vagy

az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez

helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.^[4]

Az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát is érintő változás átvezetéséhez jogszabályban meghatározott változási vázrajz szükséges.

A körzeti földhivatal földmérési osztálya/csoportja a vázrajzot vizsgálja és záradékolja, valamint előzetesen átvezeti az ingatlan-nyilvántartási térképen. Tulajdonviszonyokat nem ellenőriz, csak szakmai, műszaki szempontokat, számításokat vizsgál, azaz azt, hogy a változási vázrajz adattartalma ellenmondás mentesen beilleszthető-e az állami alapadatok körébe, magyarul az ingatlan-nyilvántartási térképbe. A vázrajzokon nem szerepel az ingatlantulajdonos magánszemélyek családi és utóneve, sem a személyi adatai. Eljárás típustól függően a záradékolás után a földmérési osztály, csoport átadja a vázrajzokat az ingatlannyilvántartási osztálynak/csoportnak. A tulajdonviszonyokat, okiratokat az ingatlannyilvántartási osztály/csoport ellenőrzi.

A záradékolt és a hatóság által jóváhagyott vázrajzot a bejegyzéshez szükséges okirattal együtt kell benyújtani ingatlan-nyilvántartási átvezetésre, mellyel egyidejűleg a térképi átvezetés is megtörténik. Épület bontás esetén szükséges az önkormányzat által kiállított határozati jellegű okirat, amelyek lehetnek: bontási igazolás is, vagy egyes önkormányzatok hatósági bizonyítványt állítanak ki. Egyes településeken a jogerős bontási engedély közokiratra vezetik rá a "záradékot" , hogy az épületbontása megtörtént.

A földhivatal földmérési csoportja által végzett záradékolás csak 1 évig érvényes. Ha az ügyfél egy éven belül nem nyújtja be ingatlan-nyilvántartási átvezetésre a vázrajzot, a hozzá tartozó okiratokkal együtt, akkor újra kell kérnie a záradékolást, és újra meg kell fizetni az eljárási költségeket. (Kisajátítás esetén az újrazáradékolást csak 1 éven belül lehet kérni, utána már nem. A határidő elmulasztása esetén új vázrajzot kell készíteni.)

A Földhivatalok (az okirati elv alapján), csak okiratok alapján vezetik át a változásokat az ingatlannyilvántartásban. A földhivatal minden esetben határozatot, vagy egyszerűsített határozatot hoz, ehhez csatolja a földmérő által készített záradékolt vázrajzot, ajánlott-tértivevénnyel megküldi az ingatlantulajdonosnak, az általa megadott lakcímre. Ezért nagyon fontos a lakcímváltozás, minél hamarabbi bejelentése. Az ingatlannyilvántartási térkép tartalmában csak a bejegyzett változások alapján történik a végleges változtatás.

Ha az ingatlanügyi hatóság olyan változást észlel, amelyet nem jelentettek be, felszólítja a tulajdonost a változást tartalmazó munkarészek benyújtására. Ismételt mulasztás esetén az ingatlanügyi hatóság intézkedik a változás beméréséről. Az ingatlanügyi hatóság által elrendelt bemérésért a tulajdonos külön jogszabályban meghatározott díjat köteles fizetni, amelyet az ingatlanügyi hatóság határozattal állapít meg.

A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező államigazgatási és bírósági határozatokat - az ingatlanügyi hatóság által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából záradékolt - az alaptérkép méretarányában készített térkép (kisajátítási térkép, változási vázrajz) alapján kell meghozni. Az ingatlanügyi hatóság a változást a jogerős határozat alapján vezeti át.

• Megvalósulási térképek (felmérési vázrajz, nem záradékköteles, a földhivatalok nem irattárazzák)
• kitűzési vázrajz (nem záradékköteles, csak a földhivatal irattári példányát, azaz a köteles példányt kell leadni)
• változási vázrajz (záradékköteles, irattári anyag)

Egyéb sajátos célú földmérési és térképészeti munkák (11/1977. III. 11. MÉM) rendelet a kisajátítási terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról).

• Ombudsmani eljárások
• Segédanyag az építésügyi hatósági bejelentésekhez, jogszabályok értelmezése^{[halott link]}
• Határozat jellegű okiratok magyarázata, példák^{[halott link]}

• 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
• 2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről
  • 8/2018. (VI. 29.) AM rendelet az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól
  • 52/2014. (IV. 29.) VM rendelet a földmérő igazolványról, az ingatlanrendező földmérő minősítésről, valamint a földmérési szakfelügyelői feladatokról
  • 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól
• 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
• 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról
  • 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről

• FVM rendelet, az építészeti-műszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól. 34/2002. (geodéziai tervezésre vonatkozó részei)
• Változások 2010-ben
• Ingatlanrendező földmérői tevékenység Archiválva 2021. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Földmérési és távérzékelési Intézet
• F2 szabályzat Archiválva 2010. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Földhivatali portál címe
• Magyar Mérnöki Kamara
• Magyar Mérnök újság
• A földhivatali eljárás szabályai
• Mérnökújság, 2005. január, építési jogszabályok földmérő szemmel
• Földügyi fogalomtár - Letölthető .pdf fájl^{[halott link]} kB.100. oldaltól.
• BME-kamara
• Vázrajz minták, kérelem minták, ingyenes szerkesztő program

A változási vázrajz és fajtái 4. § (1) Közigazgatási egységek határvonalának változásával összefüggő változási vázrajz fajtái: a) az államhatár változásával összefüggő változási vázrajz, valamint b) a közigazgatási határ – ideértve a megyehatár, a település, kerületenkénti ingatlan-nyilvántartási egység esetében a kerület, valamint a fekvés határ – változásával összefüggő változási vázrajz. (2) Földrészlet határ változásával összefüggő változási vázrajz fajtái: a) a telekalakítással összefüggő változási vázrajzok; b) kisajátítási változási vázrajz, továbbá c) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló változási vázrajz. (3) Földrészleten belüli állami alapadatok változásával összefüggő változási vázrajz fajtái: a) jog bejegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajz; b) tény feljegyzésére és törlésére szolgáló változási vázrajz; c) épületek, építmények feltüntetésével, vagy megszüntetésével, illetve önálló ingatlanná alakításával összefüggő változási vázrajz; d) egyéb önálló ingatlanok esetén az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben (a továbbiakban: Inytv.) előírt alaprajz; e) a művelési ág változásával összefüggő változási vázrajz; f ) az Fttv. 14. § (8) bekezdés szerinti kitűzéssel kapcsolatos változási vázrajz. (4) Változási vázrajzként kell kezelni az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező alábbi változási vázrajzokat: a) kitűzési vázrajz; b) használati megosztási vázrajz; c) jogok és jogi jellegek feljegyzéséhez szükséges vázlatok.