[go: up one dir, main page]

Vén (kereszténység)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 27.

A vén az Újszövetségben és egyes keresztény felekezetekben a helyi gyülekezet egyik vezetője vagy olyan személy, aki felelősségteljes és tekintélyes pozíciót tölt be egy keresztény csoportban.

Egyes keresztény egyházakban (pl. ortodox kereszténység, római katolicizmus, anglikanizmus, metodizmus) a vén egy felszentelt személy, aki egy helyi gyülekezetet vagy egyházat szolgál, és akit ige-, szentség- és rendi szolgálatra szenteltek fel, betöltve a tanítást és a lelkipásztori szolgálatot. Más keresztény egyházakban (pl. presbiterianizmus, Krisztus Egyházai, Plymouth testvérek ) a vén lehet laikus is, aki adminisztrátorként szolgál a helyi gyülekezetben, vagy felszentelhető és tanít a közösségi összejöveteleken vagy lelkipásztori szerepet tölt be. Különbséget tesznek felszentelt vének és laikus vének között.

Újszövetség

szerkesztés

Az Újszövetségben a véneket számos újszövetségi ige említi. A kifejezés egy helyi keresztény gyülekezet vezetőjét jelöli.[1] A "vén" kifejezést nem feltétlenül különböztetik meg más, az egyházi tisztviselőkre használt címektől. Valójában a gyülekezeti vént püspöknek (episcopos) is hívják, és hivatala magában foglalja „Isten Egyházának pásztorolását” (ApCsel 20,28).[2] Ezért ebben az értelemben egyben lelkipásztor is.

A mai kereszténység különböző hagyományai eltérően fordítják a görög kifejezést, attól függően, hogy a szerepről milyen doktrinális vagy gyakorlati felfogásuk van.

Az Újszövetség három szót is használ e vezetői pozíció különböző aspektusainak leírására:

  • „presbiter”, görög presbuteros (πρεσβύτερος) – ez a vénekre vonatkozó, leggyakrabban használt kifejezés az Újszövetségben, amely a presbus, idős(ebb) kifejezésből ered.[3]
  • „felvigyázó”, görög episzkoposz (ἐπίσκοπος), amit gyakran püspöknek fordítanak,
  • „pásztor”, görög poimen (ποιμήν).

Péter apostol a három fogalmat egy részletben összevonja: „Az elöljárókat (véneket), akik köztetek vannak, kérem .. legeltessétek Isten rátok bízott nyáját, viseljétek gondját.." [4]

Egyházanként, vallási irányzatokként

szerkesztés

A protestantizmusban az evangélikus és a református egyházak egy presbiteri tanácsra bízzák a plébániák irányítását. A "presbiteri tanácsos" kifejezés az evangélikus és református egyházakban általánosan használt a "vén" kifejezés helyett.

Történelmileg a baptista egyházak nem ismerik el a vént a lelkészi vagy diakónusi hivataltól különálló szerepkörként; általában a diakónus vagy a lelkész szinonímiájaként hívják.[5]

Sok baptista gyülekezet van, amelyet vének vezetnek. A laikus vént "papnak" nevezik, különösen Amerikában.

Evangélikus egyház

szerkesztés

A vén az evangélikus egyházban laikus szolgálatot teljesít, aki a gyülekezet adminisztratív ügyeivel foglalkozik. Sok gyülekezetben a vének feladata a pásztor felügyelete is, de csak azt a felügyeletet gyakorolják, amely a gyülekezetben minden keresztényt megillet.[6] A szentségek (úrvacsora és keresztség) ellátásában is segítik a pásztort.

Hetednapi adventisták

szerkesztés

A „vén” kifejezés a helyi gyülekezeti vénekre és az evangélium felszentelt szolgáira egyaránt vonatkozik.

Jehova Tanúi

szerkesztés

A Jehova Tanúi között a vén a gyülekezet tanítására kinevezett férfi. „Felvigyázónak” is nevezik.

A vezetőség egy vénekből álló testület, amely felügyeli a gyülekezet tevékenységeit.

Katolicizmus

szerkesztés

A katolicizmusban a vén az egyházi rendben a püspök és a diakónus (szerpap) között helyezkedik el.[7] Ők a tisztségre a görög eredetű presbiter vagy magyar áldozópap szót használják.

Krisztus Egyházai

szerkesztés

A magukat Krisztus Egyházaiként emlegető felekezet hívei úgy vélik, hogy a helyi gyülekezeteket több, bibliai képesítésű vénnek kell vezetnie.[8][9]

Metodizmus

szerkesztés

A vén, akit néha „presbiternek” is neveznek, olyan valaki, akit egy püspök felszentelt az Ige, a szentség és a vallási szolgálat ellátására. Feladatuk a prédikáció és tanítás, a gyülekezet lelkipásztori vezetése általi igazgatása, a gondjaik alatt álló gyülekezetek vezetése a világ felé irányuló szolgálatban.[10]

Presbiterianizmus

szerkesztés

A vének „felszentelt laikusok” és ők alkotják a gyülekezetük vezető tanácsát.

  1. Mal Couch, A Biblical Theology of the Church , Kregel Publications, USA, 1999, p. 86
  2. Sigurd Grindheim, Introducing Biblical Theology, Bloomsbury Publishing, UK, 2013, p. 198
  3. Studylight.org, presbuteros
  4. 1Pét 5,1-2
  5. Fiddes, P. A Leading Question Archiválva 2011. július 22-i dátummal a Wayback Machine-ben. London: Baptist Publications
  6. Worship and Congregational Life - Frequently Asked Questions - The Lutheran Church—Missouri Synod. www.lcms.org . (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
  7. William A. Dyrness, Veli-Matti Kärkkäinen, Global Dictionary of Theology: A Resource for the Worldwide Church, InterVarsity Press, USA, 2009, page 256
  8. Ron Rhodes, The Complete Guide to Christian Denominations, Harvest House Publishers, 2005, ISBN 0-7369-1289-4
  9. Howard, V.E. (1971) What Is the Church of Christ? 4th Edition (Revised) Central Printers & Publishers, West Monroe, Louisiana
  10. The Book of Discipline of the United Methodist Church. Nashville: The United Methodist Publishing House, 1984