Tiszavirág

A tömeges násztáncot járó kérészekről, már az ókorban említést tett Arisztotelész, aki ephemeronnak,^[6] „egynapinak” nevezte őket.^[5] A Palingenia longicauda kérészfaj korábban Európa síkvidéki folyóinak többségében előfordult, ma a legtöbb helyen már kihalt (a Loire-ból 1922-ben, a Rajnából 1952-ben). A 20. század végére elterjedési területe leginkább a Tisza vízgyűjtő területére és néhány, kisebb folyóra korlátozódott (pl. Prut, Rába, Duna mellékága Gönyűnél^[7]). A faj igazi magyar különlegesség amiatt, hogy mára már csak a Tiszában és mellékfolyóin található meg tömegesen.

A lárvák a szerves anyagban viszonylag szegény agyagos aljzatot kedvelik, ahol az a meghatározó és fontos, hogy a part, ill. a partközeli mederfenék meredek legyen, és az áramló víz kellő sebességet érjen el, ami megakadályozza, hogy az agyagra iszap rakódjon, és ami kellő mennyiségű oxigént szállít a lárvák számára. A legtöbb lárva a 3–4 mm átmérőjű szemcsés, morzsalékos, törmelékes agyagban található. U alakú járataik jellemzően 15–17 cm mélységig hatolnak a folyómeder falába, de találtak lárvákat 25–30 cm (extrém esetben akár 50 cm) mélységben is. A járatokat elsősorban a vízszint alatti 1-7 méteres sávban alakítják ki, de néha a meder aljáig is elérnek. A vízszint ingadozásával a felső telepek szárazra kerülhetnek, ilyenkor a lárvák általában az alsóbb régióba vándorolnak.^[8]

A kifejlett hím rovarok szárnya világosbarna, a nőstényeké szürkés színű.^[10] A legnagyobb európai kérész. A hím testhossza 2,5–3,5 cm, a nőstényé valamivel nagyobb 2,7–3,8 cm, potroha végén a fehér páros fartoldalékaival (cercus, farkserték: a hímé 6–8 cm, a nőstényé 3 cm hosszú) együtt 12 cm hosszú is lehet. A hosszú farkserték egyensúlyozó szervek, amelyek megkönnyítik a tiszavirág repülését és párzását. Végfonaluk viszont csökevényes. A nőstények jóval rövidebb farksertéi a gyorsabb repülést teszik lehetővé.^[11][12]

Kis fején rövid csápokat visel. Összetett szemeik és három pontszemük is jól fejlett.^[13]

 

A kérészek három évig lárvaállapotban nevelkednek a víz alatt, az agyagos partoldalba vájt üregeikben, ahol többnyire három nemzedék él együtt. Ez idő alatt kb. 15–25 alkalommal vedlenek. Kopoltyúlemezeikkel áramoltatják a vizet járataikban és kiszűrik a vízben lebegő szerves törmeléket (detritus), algákat, baktériumokat. A potrohuk oldalain vannak a lemez alakú tracheakopoltyúik. Fűrészes rágójuk, lapátszerű ásólábuk van. Kirepülés előtt a lárvák testhossza eléri a 4–5 cm-t.

A kérészek életciklusa a „pete-lárva (nimfa) / szubimágó / imágó” metamorfózisokon keresztül jut el végül a rajzásig. Az átváltozás (hemimetabolia) a rovarok közül, csak a kérészekre jellemző egyedfejlődési forma, amiben kimarad a bábállapot, viszont megjelenik egy röpképes, de még nem ivarérett fejlődési alak, a szubimágó, amely egy újabb vedlés után alakul át ivarérett imágóvá. Ez az utolsó vedlés a nőstényeknél teljesen kimarad.^[8][14]

Minden évben egyszer, összehangolt módon, ugyanazon a napon a lárvák felbukkannak a folyó medréből és hirtelen átváltozva (5–10 perc) élik le pár órás felnőtt életüket. A tiszavirág lárva testfelépítésében a repülő izmok, az ivarszervek és egyéb redukciós jelenségek kivételével semmi lényeges változás nem történik. Az imágók rövid életük során nem táplálkoznak, szájszerveik csökevényesek.

 

Minden évben, ha a megfelelő hőmérsékleti viszonyok elérik a szükséges értéket, a kérészek megkezdik rajzásukat. Általában június közepétől a hónap végéig tart. A látványos természeti jelenség intenzitása évről évre változó. Elsőként 1726-ban Luigi Ferdinando Marsigli, olasz hadmérnök írta le, amikor Magyarországon járt.^[5]

A beszámolók szerint vannak napok és folyószakaszok, ahol „csak” néhány száz példány röpköd a víz felett, más időben és helyszínen viszont úgy tűnik, mintha a folyóra szőnyeget terítettek volna tiszavirágból. Három szakaszban történik a rajzás. Az előrajzás alkalmával csak százával repülnek az állatok. A leglátványosabb főrajzás során milliónyi kérész repül a víz felett. Az utórajzáskor már csak néhány tucatnyi röpképes imágóval találkozhat a megfigyelő.^[15] A tiszavirágzás az esti órákban kezdődik, és körülbelül három órán át tart, sokak számára egy emocionális élmény.^[16][17]

 

A hímek a tömeges rajzás előtti utolsó lárvastádiumot követően egy nehezen repülő szubimágóvá válnak, amelyek a partra repülnek, vagy a vízből kiálló faágakra, a növények leveleire kapaszkodnak fel. Ekkor egy szárnyas, röpképes szubimágó alakul ki, amely azonban még nem szaporodóképes. A vízből így kikerült szubimágó néhány óra eltelte után, egy újabb vedlést követően válik csak imágóvá, amely már reprodukcióra és repülésre is képes felnőtt egyed. A nőstények kissé később jelennek meg a rajzás helyszínén, mint a hímek, és lárvaállapotukból egyből imágóvá alakulnak, vedlésüket követően azonnal párzóképesek. A hímek közvetlenül a vízfelszín felett repülve izgatottan keresik a nőstényeket, egyszerre akár tíz-húsz hím is ráveti magát egy-egy nőstényre, miközben gomolyaggá verődnek egy pillanatra. A nőstény köré gyűlt hímekkel ilyenkor alakul ki a virágra emlékeztető alakzat a Tisza víztükrén.^[18]

A kérészeknek páros párzószervük van. A párzószerv végén érzékszervek (virga és titillatorium) találhatók.^[13] Az ivarérett állatok rövid, vízfelszín feletti életük során nem táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni és a sikeres nászrepülést végrehajtani. Csapongva és ügyetlenül repülnek, és csak a párzásra összpontosítanak. Mivel a nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéik pedig rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. A nem párosodott nőstény egyedek petéiből a partenogenezis természetes folyamataként csak nőstény egyedek fognak kifejlődni.

A hímek röviddel a párzás után elpusztulnak, a nőstények pedig a folyó felett repülve megkezdik a „kompenzációs” repülésüket, amelyet a végkimerülésig folytatnak. A „kompenzációs” repülés azt a célt szolgálja, hogy a vízbe kerülő megtermékenyült peték azon a helyen érjék el a meder fenekét, ahol korábban az éppen rajzó kérész generáció is sikeresen kifejlődhetett. A folyó felett 5–10 méteres magasságban repülnek a folyásiránnyal szemben, majd néhány kilométer után leereszkednek, és a víz felszínére rakják a megtermékenyített petéiket, majd ők is elpusztulnak, akár a hímek.

A peték lencsealakúak, fajsúlyuk a víznél nehezebb, ezért gyorsan lesüllyednek, az áramló víz elsodorja őket a nőstények származási telepeihez, majd ott a folyó fenekén beágyazódnak az agyagos mederbe. Miután a lárvák kikeltek a petékből, azok belefúrják magukat a partoldalba.^[19][20][21]

Rajzáskor a kérészek lárváit már a mederben, a vájataik szájánál békák várják türelmetlenül, de lesben állnak a ragadozó halak is. A vízfelszínre bukkanásukkor pedig a madarak lakomájává válnak sokan. Mocsáry Sándor zoológus szerint a nagy harcsák is előjönnek rejtekhelyükről „a «Tisza virágzásakor» onnan rendesen kijönnek, hogy kedvencz eledeleikkel jóllakjanak. S talán ép e miatt hívja a nép «harcsaféreg»-nek is, főleg Győr megyében”.^[22] A párosodás után elpusztult imágók tetemei is hasznosulnak az ökológiai rendszer élőlényközössége számára.

 

A Palingenia longicauda a Tisza folyó ökológiai rendszerének fontos kulcsfaja. Magyarországon a tiszavirág 1993 óta védett, az élőhelyére és minden alakjára (lárva, szubimágó, imágó, kifejlett rovar, elpusztult kérésztetem) kiterjed a védelem. A Tiszavirág és a „tiszavirágzás” bekerült a hungarikumok közé, a Magyar Értéktár természeti környezet kategóriájának tételei közé választották.^[24]

A tiszavirág európai és világszinten is jelentős természeti örökségünk, bioindikátorként jelzik az alföldi folyók vízminőségének változását, ökológiai viszonyainak minőségét. A 2000-ben történt tiszai ciánszennyezés óriási károkat okozott a Tisza ökoszisztémájába bekerült, a hordalékban lerakódott nehézfémek miatt. Az ökoszisztéma állapotának egyik szimbolikus jelzője volt a tiszavirág túlélése.^[25]

 

A kérészek állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése és sok egyéb emberi beavatkozás is, duzzasztás, mederrendezés, hídépítés. Egy a mesterséges létesítmények tiszavirág állományra gyakorolt hatását vizsgáló kutatás szerint, a Kisar és Tivadar közötti közúti híd következménye, a helyi hím-nőstény ivararány eltolódása. A kompenzációs repülést végző nőstényeket ugyanis a hidak megállítják és megzavarják. A híd hatására létrejövő kavargással jelentősen energiát veszítenek a táplálkozásra képtelen egyedek, és ezzel összefüggésben magyarázható az ottani hím-nőstény arány eltolódása a normálistól, ugyanis a meg nem termékenyített petékből csak nőstények fejlődnek ki (partenogenezis).

2006 és 2007 között egy magyar-német közös projekt célja a tiszavirág telepek rekolonizációja volt a Lippe és az Odera folyókba, ahová a jó vízminőség miatt a Dunavirág kérész (Ephoron virgo) már visszatelepült. A Tiszából történő mesterséges visszatelepítés azt eredményezheti, hogy az érzékenyebb Palingenia longicauda faj a Nyugat-Európai folyókban is újra megjelenik.^[27]

Korábban a halászok hagyományosan csaléteknek gyűjtötték a kérészlárvákat nemcsak a rajzáskor gyűjtötték az elpusztult imágókat. Vaslemezből készült bogárszedő vagy féregszedő bödönnel (báger, lásd az idézetben) gyűjtötték a lárvákat a Tiszán.^[28] A horgászok kedvelt csaliját, volt hogy, markoló géppel is gyűjtötték a szakadó partok anyagából.^[29]

Ma már tilos a védett kérészek elpusztítása, az élő és az elhullott kérészek gyűjtése is. Engedély szükséges a védett állatfaj egyedeinek gyűjtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához. Aki jogellenesen elpusztítja, természetvédelmi szabálysértést követ el, amely jelenleg 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Természetkárosítás bűncselekmény a rajzásba motorcsónakkal szándékosan belehajtani, amely jelentősen megzavarja és elpusztítja a násztáncukat végző védett kérészeket. A Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság - a társhatóságokkal együttműködve a rajzás idején, a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel közösen - fokozottan és rendszeresen ellenőrzik a Tiszát és mellékfolyóit.^{[31][32][33][34]}

• Tisza világa A tiszavirág
• Langgeschwänztes Uferaas (Palingenia longicauda)
• Gyors információk a tiszavirágzásról^{[halott link]}
• A Tiszavirág útja
• Élj a mának, tiszavirág!
• Nimfea.hu Óvjuk a Tiszavirágot!
• Andrikovics Sándor - Thomas J. Fink - Cser Balázs - Tiszavirág monográfia, Szolnok, 1992
• Sammlungsbelege der größten europäischen Eintagsfliege aus Deutschland im Senckenberg-Museums
• Tisza mayfly (Palingenia longicauda)
• Lengyel Szabolcs, Kiss Béla, Müller Zoltán és Aradi Csaba: A tiszavirág telepeinek elhelyezkedése és szerkezete, valamint állományának nagysága a Felső-Tisza egyes szakaszain
• Andrikovics Sándor és Turcsányi István: Tiszavirág – Tisza Klub Füzetek
• Hegedűs Zoltán: A tiszavirágzás szimbolikája, avagy kérészélet felsőfokon
• TIBOR KOVÁCS – PÉTER JUHÁSZ – ISTVÁN TURCSÁNYI: Ephemeroptera, Odonata and Plecoptera larvae from the River Tisza (1997-1999)
• TIBOR KOVÁCS, ANDRÁS AMBRUS & PÉTER JUHÁSZ: Ephemeroptera, Odonata and Plecoptera larvae from the River Tisza in the year of cyanid pollution (2000)
• Emberi létesítmények hatása a tiszavirág-állomány Palingenia longicauda (Olivier, 1791) nagyságára és ivararányára
• A tiszavirág tanösvény
• Landolt P; Sartori M; Studemann D.:Palingenia longicauda (Ephemeroptera, Palingeniidae): from mating to the larvulae stage
• Deli Tamás - Danyik Tibor - Boldog Gusztáv: A Körös-völgyi vadvizek élővilága - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 5. (Békéscsaba, 2015)A tiszavirág és a tiszavirágzás
• Málnás Kristóf András: Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei

• Tompa Mihály: A kérész
• Hamis fotó a National Geographic címlapján?
• Szentpéteri L. József - Biológus Ph.D., fotóriporter - Képek / Tiszavirág
• Egy nap pompa, Tiszavirág, vimeo.com
• Tiszavirág (Palingenia longicauda), youtube.com
• Tiszavirágzás testközelben Tiszafüred-Tiszaörvényen 2012, youtube.com
• Tiszavirágzás 2012 | Egy kérész élete 3,5 percben testközelből, youtube.com
• Kérész rajzás a Bodrogon, youtube.com
• Gorove László: Egy különös tüneménynek, az úgy nevezett Tisza-virágzásának leírása (Tudományos Gyűjtemény, 1819.)
• Tisza Blooming Season, avax.news
• Solvin Zankl photography Palingenia longicauda
• A TISZAVIRÁG PALINGENIA LONGICAUDA, (OLIVIER, 1791) VISSZATELEPÍTÉSE NÉHÁNY NÉMETORSZÁGI FOLYÓBA ^{[halott link]}
• Sulla riva del fiume Tisza i Date: 2011.06. Location: Csongrád megye, Hungary.
• Aki a Tisza vizét issza...
• Hongarije Prikbord The Blooming of the Tisza
• In pictures: Mayfly swarms dance on Hungary river
• Личинка поденки фото
• A Swarm of Long-tailed Mayflies