Talajvédelem

A talaj különböző minőségű és halmazállapotú anyagokból álló bonyolult rendszer, melyben két-egymással szorosan összefüggő, egymást kiegészítő-alrendszert lehet megkülönböztetni. A biotikus (biológiai) alrendszer az élő szervezetek, az abiotikus pedig az élettelen anyagok összessége. Az abiotikus talajkomponensek háromfázisú heterogén, polidiszperz rendszert alkotnak. A szilárd fázis kristályos és amorf ásványi anyagokból, illetve a holt szerves anyagokból áll. A folyékony fázis (a talajoldat) ásványi sókat, kis molekulasúlyú szerves anyagokat és abszorbeált gázokat, a légnemű fázis (talajlevegő) pedig CO₂-ot, O₂-t, N₂-t és tekintélyes mennyiségű vízgőzt tartalmaz. A talajban sokféle, egyszerű és bonyolult szerkezetű szerves anyag található. Ezek egy része-a növényi és állati maradványok bomlásakor felszabaduló-ismert szerkezetű vegyület, a másik-jelentősebb-része pedig a bomlástermékek átalakulása, összekapcsolódása révén képződött specifikus szerves anyag. A specifikus szerves anyagok (humuszanyagok) pontos szerkezetét jelenleg nem ismerjük. Mennyiségük és minőségük a képződési feltételektől (nedvességtartalom, hőmérséklet, kiindulási anyagok stb.) nagymértékben függ. A talaj légnemű fázisának mennyisége és összetétele befolyásolja a gyökérlégzést, a mikroorganizmusok tevékenységét, illetve a biológiai és egyes kémiai reakciók (pl. a szerves anyagok bontása és szintézise, oxidáció-redukció) lejátszódását. A talaj folyékony fázisa hidratált szabad kationokat és anionokat, ionasszociátumokat (ionpárokat), oldható szerves vegyületeket, fémkomplexeket, valamint semleges molekulákat (abszorbeált gázokat) tartalmazó, bonyolult összetételű elektrolitoldat.

A talaj pórusos szerkezete teszi lehetővé, hogy vizes oldatok, légnemű anyagok áramolhatnak szabadon a gyökerek irányába vagy onnan el. A talaj megfelelő porózus szerkezetének kialakításában meghatározó szerepet töltenek be a humuszanyagok. A talaj szemcséit a humuszanyagok összeragasztják és ezzel stabilizálják. Az így kialakult talajszerkezet kellő mennyiségű pórust tartalmaz az oldat- és levegőmozgás számára és helyet hagy a növényi részek növekedésére és a talajlakó állatok járatainak kialakítására.

• A talaj tömörödése, a közlekedés és a mezőgazdasági művelés hatásai miatt.
• Az ember okozta talajerózió, a felszínt borító növényzet pusztítása miatt.
• Az elsivatagosodás, a globális felmelegedés és a talaj termékenységének romlása miatt.
• A környezetszennyezés, méreganyagok felhalmozódása miatt a talajban.
• A talaj termőképességének romlása, a humusztartalom csökkenése miatt.

Egyre gyorsabban pusztítjuk a talajt, holott mind több és több termőföldre volna szükség. A Föld népessége folyamatosan növekszik, ezáltal egyre több élelmiszerre van igény. Immár több mint hatmilliárdan fogyasztjuk a Föld alig egytizedén termesztett élelmiszernövényeket. Bolygónk felületének alig 3 százalékát borítja igazán termékeny humusz. Ha romlásnak indul a talaj, a dúsan termő vidék is hamar pusztasággá válhat. „A nemzetek sorsát az dönti el, hogy mennyire törődnek a termőföldjükkel” - mondta Roosevelt amerikai elnök.

2013 decemberében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) javaslatára az ENSZ közgyűlése december 5-ét a Talaj nemzetközi napjává nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a talajvédelem fontosságára és a talajok állapotának aggasztó világszintű romlására.^[1]

• Elrettentő kutatási eredmények - 60 évünk van hátra a termő Földön. www.agrarszektor.hu (2013. november 21.) (Hozzáférés: 2013. november 22.) arch
• Filep Gy 1988. Talajkémia Akadémiai Kiadó Budapest
• National Geographic 2008. szeptember Pusztuló anyaföld (60.-86. o.)