Szvistov
város Bulgáriában
Szvistov város (Свищов) Bulgária északi részén, a Duna jobb partján. 2004 végén 33 197 lakosa volt.
Szvistov (Свищов) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Bulgária | ||
Megye | Veliko Tarnovo | ||
Irányítószám | 5250 | ||
Körzethívószám | 0631 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 23 070 fő (2024. márc. 15.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 0-80 m | ||
Terület | 110 km² | ||
Időzóna | EET, EEST | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 36′ 41″, k. h. 25° 21′ 25″43.611301°N 25.356901°EKoordináták: é. sz. 43° 36′ 41″, k. h. 25° 21′ 25″43.611301°N 25.356901°E | |||
Szvistov weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szvistov témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA város közelében állt Novae római légió-település. A 6. században I. Justinianus bizánci császár idején virágzott, majd a két bolgár birodalom idejéről nem nagyon maradt fenn adat. A török időkben ismét fontos kikötőváros lett. 1791. augusztus 4-én itt kötötték meg a szisztovói békeszerződést az Oszmán Birodalom és Ausztria között. 1877-ben, az orosz–török háború során itt kelt át az orosz hadsereg a Dunán.
Látnivalók
szerkesztés- Szv. Dimitár-templom, 1640
- Szv. Petár i Pavel-templom, 1644
- Óratorony (Szahat-kula), 1763
- Szv. Preobrazsenie-templom, 1836
- Szv. Troica-templom, 1867
Források
szerkesztés- Bács Gyula: Bulgária, Panoráma útikönyvek, 1972
- Bokor József (szerk.). Szvistov, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 28.