Szukkót

 

 

„Sátorokban lakjatok hét napig, minden bennszülött sátorokban lakjék Izráelben. Hogy megtudják a ti nemzetségeitek, hogy sátorban lakattam Izráel fiait, a mikor kihoztam őket Égyiptom földéről. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.” (3 Mózes 23:42–43; Károli)

Szukkótkor a vallásos zsidók lombsátrakba^[3] költöznek legalább az étkezések idejére, hogy emlékezzenek arra az időre, amikor őseik negyven évig vándoroltak a sivatagban. A szabadban felállított sátrakat faágakkal borítják, feldíszítik és ünnepi étkezéseik alkalmával minden nap más bibliai személyt – Ábrahámot, Izsákot, Jákobot, Józsefet, Mózest, Áront, Dávidot – hívnak meg azokba.

A sátor (סֻכָּה szukká) az ünnep alatt átmeneti szállásként szolgál, minden alkalommal, amikor belépnek vagy a kenyeret megáldják a következőket mondják:

A sátor oldalai (minimum három) bármilyen anyagból, akár kőből is készülhetnek, mivel az ideiglenes jelleget a tető adja a sátornak. A tetőt földből növő élő növényekből kell elkészíteni lazán, összekötözés nélkül. A tetőhöz nem használható gyümölcsöt is tartalmazó ág, a kóser tetőalapanyagot szhách névvel illetik. A tetőn nem lehet huszonöt centiméternél hosszabb, vagy szélesebb rés, de lehetnek rajta hézagok, amelyeken keresztül éjjel a csillagok láthatóak, azonban az eső ellen védenie kell. A sátor nem kerülhet fa, vagy egy építmény teteje alá. A sátor tetejét az építés legvégén helyezik fel, ezután feldíszítik a sátrat, hogy vonzó legyen. A sátor lehet egészen kicsi, akár egyszemélyes is, de lehet több száz fő befogadására alkalmas is.

 

„És az aratás innepét, munkád zsengéjét, a melyet elvetettél a mezőn; és a takarodás innepét az esztendő végén, a mikor termésedet betakarítod a mezőről.” (2 Mózes 23:16; Károli)

A Hág Heászíf, a betakarítás ünnepének jeleként, szombat kivételével minden nap meglengetik az ünnepi csokrokat, a lúláv-okat a zsinagógákban, kinyilvánítva ezzel Isten uralmát az egész földön és hálát adva a jó termésért, sikeres szüretért.

A szukkót jellemző, meghatározó kelléke a sátoron kívül a négy különböző növényből készült ünnepi csokor, a lúláv (לוּלָב). A négy növény a következő:

• etrog – ez nem kerül a csokorba, hanem a bal kézben külön tartják
• pálmalevél – a tulajdonképpeni lúláv, amiről a csokor a nevét kapta
• mirtuszág – hádász
• fűzfagally – árává.

A hívő zsidók az utóbbi háromból készített csokrokkal és a bal kézben szárával felfelé tartott etroggal fejezik ki örömüket Isten előtt (minden hívőnek sajáttal kell rendelkeznie).

Szukkót minden napján (kivéve a szombati napokat) áldást mondanak a négyféle növény tartása közben:

Szukkót első napján ezt egy másik áldással toldják meg (Sehechejánu). Az áldás után megfordítják az etrogot és meglengetik a lúlávot a négy világtáj felé, majd fel és le, ezzel is jelezve, hogy Isten mindenhol jelen van.

A szukkóti istentiszteleten is mondanak Hallélt. Ezalatt is folyamatosan kézben tartják a négy növényt, és amikor kell meglengetik a lulávot. Az alkalom egy pontján (hósánót) a gyülekezet ünnepi körmenetté alakul és kezükben a lúlávval és etroggal mind a hét napon megkerülik (hósáná rábá napján hétszer) az emelvényt (bímá). Amikor még állt a templom, akkor az oltárt járták körül hasonló módon.

A bibliai időkben ekkor volt a Szimchat bét hassóévá, a vízmerítés örömünnepe, a hagyomány szerint ugyanis Isten ekkor mond ítéletet a lehulló csapadék mennyisége felett.

„Aki nem látott Vízmerítő-ünnepet, az nem látott még örömünnepet” (Talmud)

A szukkót napjait örömünk idejének – zmán szimcháténú – is nevezték.

Szukkótkor a szentélyben hetven áldozatot mutattak be Noé leszármazottaiért, azaz a világ összes népéért (mivel a zsidó hagyomány szerint hetven nép létezik).

Szukkót hetedik napját, a hósáná rábát a szukkót részeként kell kezelni, de akár külön ünnepként is megállja a helyét. Ezen a napon a jom kippuron elpecsételt ítéletet még meg lehet változtatni.

1. ↑ Jewish Holidays (angol nyelven). hebcal.com. [2015. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 11.)
2. ↑ When is Sukkot in 2013, 2014, 2015, 2016 and 2017?
3. ↑ A „rendes” sátor héber neve אֹהֶל óhel.

• Judaisztikai szakirodalmi művek listája

• zsido.hu – Raj Tamás: A sátrak ünnepe Archiválva 2005. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• zsido.com – Hayim Halevy Donin: Szukot Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• hit.hu – Szukkót – a sátorok ünnepe
• Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Zsinagógai naptár Archiválva 2011. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben