Szent Miklós-templom (Eger)

A szerbek, görögök és egyéb balkáni, ortodox hitű népcsoportok a török hódoltság idején, a 17. században kezdtek letelepedni nagyobb számban Egerben .^[1] Eleinte az Ágoston-rendiek ugyanezen a helyen álló középkori templomát használták. Tovább növekedett az egri szerbek száma a török uralom megszűnése után, amikor 1690-ben Arszenije Csarnojevics ipeki pátriárka 35 ezer szerb családot vezetett Magyarországra. A főleg borkereskedéssel foglalkozó tehetős görögök és szerbek sokáig kérvényezték, hogy omladozó templomuk helyére újat építhessenek. Ezt végül II. József engedélyezte számukra. A templom 1785-1799 között épült fel, Povolni János tervei alapján, copf stílusban. A templom ikonosztázát Nikola Jankovics (eredeti nevén Nikolaosz Joannu Talidorosz^{[2] [3] [4] [5]} - Νικόλαος Ιωάννου Ταλιδόρος /Ταλιαδόρος - Naxosz szigetéről származó görög fafaragó mester) faragta 1789-91 között, képeit Anton Kuchelmeister bécsi festő alkotta. A déli díszkaput Giovanni Adami készítette.

A templomot 1960-1979 között restaurálták Rados Jenő professzor tervei alapján.

Idővel a helyi görög és szerb lakosság beolvadt a magyarságba, illetve egy részük elvándorolt, kihalt. A templomot jelenleg a Görögkeleti Szerb Egyház (Szentendre) működteti múzeumként.

Egykori plébániaházában Vitkovics Mihály szerb költő emlékszobája és Kepes György magyar művész kiállítása tekinthető meg.^[6]

•  
  A templom a várból nézve
•  
•  
  A rác templom ikonosztáza
•  
  Szószék a templomban
•  
  Az ikonosztáz részlete
•  

• A helyszínen kapható tájékoztató kiadvány

• Információ turistáknak