Szavannacerkóf

Szavannacerkóf
	Figyelmes példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Rend:	Főemlősök (Primates);
Alrend:	Orrtükör nélküliek (Haplorrhini);
Alrendág:	Majomalkatúak (Simiiformes);
Részalrend:	Keskenyorrú majmok (Catarrhini);
Család:	Cerkóffélék (Cercopithecidae);
Alcsalád:	Cerkófmajomformák (Cercopithecinae);
Nem:	Chlorocebus; Gray, 1870
Faj:	C. aethiops;
Tudományos név
	Chlorocebus aethiops; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
	Cercopithecus aethiops; Simia aethiops Linnaeus, 1758; Chlorocebus calliaudi (Wettstein, 1918); Chlorocebus cano-viridis (Gray, 1843); Chlorocebus cinereo-viridis (Gray, 1843); Chlorocebus engytithia (Hermann, 1804); Chlorocebus griseo-viridis (Desmarest, 1820); Chlorocebus griseus (F. Cuvier, 1819); Chlorocebus matschiei (Neumann, 1902); Chlorocebus subviridis (F. Cuvier, 1821); Chlorocebus toldti (Wettstein, 1916); Chlorocebus weidholzi (Lorenz, 1922); Chlorocebus zavattarii (de Beaux, 1943);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szavannacerkóf témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szavannacerkóf témájú médiaállományokat és Szavannacerkóf témájú kategóriát.

A szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjába tartozó faj.

Egyes rendszerbesorolások a Cercopithecus nembe sorolják Cercopithecus aethiops néven.

Előfordulása

Elterjedési területe, a vízközeli szavannák és erdőszéli területek. Ameddig egyetlen fajként kezelték a szavannacerkófot, addig elterjedési területe is óriási volt, majdnem egész Afrikát felölelte, Szenegáltól Szomáliáig és Dél-Afrikáig.

Később több fajra bontották szét és a mai tudományos ismeretek szerint a szavannacerkóf csak Szudán, Etiópia, Eritrea és Dzsibuti területén él.

Magyarországon csak a Pécsi Állatkertben látható.

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 46-66 centiméter és testtömege 2,5-7 kilogramm. Háti része és a feje sárgás-szürke, hasi része fehér. Tenyere, talpa és pofája csupaszok és sötét színűek. Csupasz pofáját, fehér sáv veszi körül. Farka körülbelül ugyanolyan hosszú, mint a teste.

Életmódja

Csoportokban él, melyekben egynél több hím van. Tápláléka termések, levelek, virágok, bogyók, gabona, rovarok, tojás és madárfiókák. A szavannacerkófot sok állat vadássza: vitézsas, sziklapiton (Python sebae), pávián, leopárd, krokodil stb.

Szaporodása

A vadonban 5 éves kortól, fogságban 2 éves kortól éri el. A párzási időszak az elterjedési területtől függően változó. A vemhesség 5-6 hónapig tart, ennek végén 1 utód jön a világra. Az elválasztás egy év után következik be. A nőstények majdnem egész életükben a csoportban maradnak, míg a hímek 5 éves koruktól elhagyják a csoportot.

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
Linnaeus 1758: Systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Editio Decima, Reformata. Tomus I. Stockholm: Laurentii Salvii. BHL

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap