Salzach
A Salzach 225 km-es hosszával az Inn leghosszabb mellékfolyója. Útjának nagy részét Ausztriában teszi meg, az utolsó 59 km-es szakaszán határfolyó Ausztria és Németország között.
| Salzach | |
 | |
| A Salzach völgye Werfennél, háttérben a Magas-Tauern látszik | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Ausztria, Németország |
| Osztrák tartományok | Salzburg, Felső-Ausztria |
| Német tartományok | Bajorország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 225 km |
| Forrásszint | 2300 m |
| Vízhozam | 250 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 6700 km² |
| Forrás | Kitzbüheli-Alpok (Krimml, Salzburg, Ausztria) |
 é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 12° 06′ 56″47.300000°N 12.115700°E | |
| Torkolat | Inn (Haimingnál, Németország és Ausztria) → Duna → Fekete-tenger |
| é. sz. 48° 12′ 29″, k. h. 12° 55′ 45″48.208100°N 12.929100°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Salzach a jobbszélső | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salzach témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nevének eredete
szerkesztésNeve a német Salz (só) szóból ered, mivel a 19. századig vizén szállították a sót. 1791-ben még Salza volt a neve, amelyet ma egy alsó-ausztriai folyó visel. Régebbi nevei: Iuarum, Viarum, Igonta.
Futása
szerkesztésA Salzach a Kitzbüheli-Alpokban ered 2300 méteres magasságban, Krimml közelében. Schwarzach-ig széles völgyben folyik keleti irányban, majd ezután északnak fordulva a Paß Luegnél töri át az Alpok északi hegyláncait. Alsó szakaszán keresztülfolyik Hallein és Salzburg városán, majd 344 méteres magasságban Haimingnál torkollik az Innbe.
Árvizek
szerkesztés| Golling | Salzburg | Laufen | Burghausen | |
|---|---|---|---|---|
| Folyamkilométer | 93,41 | 64,35 | 47,50 | 11,40 |
| Közép vízhozam m³/s | 140 | 176 | 239 | 251 |
A fenti adatok alapján Salzach egyike a legnagyobb osztrák és bajor folyóknak. Kedvezőtlen időjárási körülmények között, a hegyvidéki vízgyűjtőkön bekövetkező tartós esőzés hatására a jelentős árhullámok vonulnak le rövid idő alatt rajta.
Az áradások a június és szeptember közötti időszakra jellemzőek, kevésbé a téli hónapokban. Talán minden idők legnagyobb árvize 1786. június 25-én vonult le, elöntve Salzburg óvárosát. Egy emléktábla szerint az 1571 májusában bekövetkezett áradások 2226 ember halálát okozták, majd a következő év júliusban történt árvíz 13 házat és pajtát vitt el. A legutóbbi idők legnagyobb árvizei az 1899. augusztus-szeptemberi árvíz volt, amely a 2300–2500 m³/s vízhozamával 1899. szeptember 14-én elöntötte a várost.
1920. szeptember 7-én a vízhozam 2200 m³/s volt. Ez időig a mértékadónak tekintett 2002. augusztus 12-ei árvíz 8,30 m-el állt 10 cm-el a kritikusnak mondott szint alatt elöntve a belvárost. A 2013. június 1–2-án bekövetkezett árvíz a 2002-est megközelítő vízhozammal vonult le.
Salzburg város területén belül mértékadó vízhozamok közül a 2300 m³ másodpercenkénti vízhozam elöntés mentesen tud levonulni, a 100 éves árhullám vízhozama pedig 3.100 m³/s, vagy a feletti árhullám. A ritka téli árhullámok közül a 2002. március 21-én levonult árhullám vízhozama 1060 m³/s volt, amely kb. 2 évente az év más időszakában megjelenő nagyvizek szintjét éri csak el, azonban a márciusi időszakban csak 100 évente ha egyszer jelentkezik.
Mellékvizei
szerkesztésFelső és középső szakaszán: Putzengraben, Krimmler Ache, Obersulzbach, Dürnbach, Untersulzbach, Habach, Mühlbach, Hollersbach, Felberbach, Stubache, Kapruner Ache, Fuscher Ache, Rauriser Ache, Gasteiner Ache, Großarlbach, Kleinarlbach, Fritzbach
Alsó szakaszán: Lammer, Almbach, Torrener Bach, Tauglbach, Königsseeache, Saalach, illetve bajor oldalon a Sur és a Götzinger Ache.
Legnagyobb mellékfolyója a Saalach.