Sárneczky Krisztián

Tizenévesen kezdett érdeklődni a csillagászat iránt, érdeklődése hamar az apró égitestek, az üstökösök és a kisbolygók felé fordult. Első megfigyeléseit 1988-ban végezte. Két évvel később a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) tagja lett, majd 1994-ben az MCSE Titkárságának a tagja, 1996-tól 2012-ig pedig a titkára. Felsőfokú tanulmányait Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetében folytatta, itt szerzett tanári diplomát 2002-ben. Az elmúlt években több száz kisbolygót fedezett fel. Rendkívül termékeny író, több mint 400 publikációja jelent meg eddig különböző fórumokon, tudományos ismeretterjesztő tevékenységet folytat a MCSE Polaris Csillagvizsgálójában és a Piszkéstetői Obszervatóriumban. A Szeged Asteroid Program vezetője, a 2010 októberében útjára indult PIszkéstető Supernova and Trojan Asteroid (PISTA) Survey program egyik alapítója, amely távoli kisbolygók és szupernóvák felfedezésével foglalkozik. Eddig négy szupernóvát fedezett fel, 2011. március 24-én találta meg az 50. szupernóvát a Schmidt-távcsővel,^[4] 2012-ben pedig az egyik társfelfedezője lett Dr. Vinkó József a Szegedi Tudományegyetem csillagásza és Craig Wheeler a Texasi Egyetem professzora mellett az egyik leghalványabb szupernóvának, az SN 2012bj-nek, amit egy viszonylag kis távcsővel valaha is felfedeztek.^[5] Számos kisbolygó az ő közreműködése által kapott új nevet, ezek között híres magyarországi közéleti személyiségek nevei szerepelnek.

• Szegedi Obszervatórium (1996-tól)
• Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, Piszkéstetői Obszervatóriuma (vendégcsillagász 1997-től)
• A német-spanyol csillagászati központ, Calar Alto (vendégcsillagász, 2000 és 2001)
• Bajai Obszervatórium (vendégcsillagász 2005-től)
• MCSE Polaris Csillagvizsgálója (2006-tól)
• Siding Spring Observatory, Ausztrália, (vendégcsillagász, 2007),

• A Naprendszer apró égitestjeinek fotometriai és asztrometriai tanulmányozása
• Szupernóva-keresés, megfigyelés
• Változócsillagok megfigyelése

• Amatőrcsillagászok kézikönyve, Kereszturi Ákos, Kiss László, Sárneczky Krisztián, Gyenizse Péter, Mizser Attila - MCSE, Budapest, 1999. ISBN 9630378779,
• Célpont a Föld?, Keresztúri Ákos - Sárneczky Krisztián, MCSE, Budapest, 2003. ISBN 9632067746^[6]
• Magyarok a Naprendszerben - és azon túl, MCSE, Budapest, 2005. ISBN 963-218-339-8^[7] (Tévesen ISBN 963218243X)
• Sváb-hegyi kisbolygók, szerk.: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület, 2005, 55. o. ISBN 963-218-243-X Az égbolt mindenkié.

• Kereszturi Ákos-Sárneczky Krisztián: Kisbolygók a Naprendszer peremén (1999)
• Élet egy idegen égitesten, National Geographic Kids, 2008. június 6.^[8]
• Sárneczky Krisztián cikkei a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálján
• Publikációk 1992-2018-ig
• Meteor csillagászati évkönyv 2013 - Benkő József, Mizser Attila szerkesztésében, Budapest, MCSE, 2012, ISSN 0866-2851

• 2001. I. díj A XXV. OTDK Konferencia a SZTE Fizikus Tanszékcsoport, Csillagászat I. (Naprendszer) tagozat, Szabó Gyula IV. éves csillagász szakos hallgató - Sárneczky Krisztián V. éves földrajz szakos hallgató (ELTE), A Naprendszer apró égitestjeinek vizsgálata a digitális képfeldolgozás módszereivel témáért, témavezető: Dr. Kiss László egyetemi tanársegéd.^[9]
• 2024. Kulin György-díj^[10]

• Sárneczky Krisztián honlapja

•   A Wikimédia Commons tartalmaz Sárneczky Krisztián témájú kategóriát.
• MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Archiválva 2022. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben