Rudolftelep

A vármegye északnyugati részén, Kazincbarcikától 10 kilométer távolságra, a Mák-patak völgyében helyezkedik el. Dombok közé épült zsáktelepülés; csak egy domb választja el Izsófalvától, ahonnan a 2609-es útból kiágazó 26 106-os út vezet a községbe. Ha a településen feljebb megyünk, akkor a meddőhányóhoz érünk, innen a Gerincnek is nevezett domb választja el Ormosbányától.

Nevét Rudolf Cohachtról kapta. Ő volt az, aki bányatelkét az induló bánya-részvénytársaságnak adta. Róla kapta a Rudolf akna a nevét, majd a település is.

A 19. század végén több vállalkozás is megpróbálta kitermelni a környéken található szénmezőket. A falu is ekkor jött létre. A Rudolf akna nevet kapta a bánya, de a termelés elég rendszertelenül folyt. A 20. század elején kezdődött a nagyüzemi termelés. Ezekben az években indult fejlődésnek a település. Munkás- és tisztviselői lakások épültek, ekkor bővült a falu orvosi rendelővel, élelmiszer raktárral. Az 1950-es években vett nagy lendületet a bányászat. Ez azonban az 1980-as évekre véget ért, egyre nehezebb helyzetbe került a település.

1992. március 12-én befejeződött az állami finanszírozással folytatott bányászat. A bánya még nem zárt be, hanem magántulajdonú vállalkozásként folytatódott a termelés. 2000 márciusában azonban végleg bezárt a bánya. A község korábban Izsófalva része volt. 1993 augusztusában népszavazáson döntött a település az Izsófalvától való elszakadásról. Adminisztrációs okok miatt csak 1994 decemberében, hivatalosan pedig 1995. január 1-jén vált önálló településsé.

• 1994–1998: Nahaj Máté (független)^[3]
• 1998–2002: Zilahi Dezső (független)^[4]
• 2002–2006: Zilahi Dezső (független)^[5]
• 2006–2010: Lukán Béla (független)^[6]
• 2010–2014: Rozlozsnik Jánosné (független)^[7]
• 2014–2019: Rozlozsnik Jánosné (független)^[8]
• 2019–2024: Zilahy Zoltán (független)^[9]
• 2024– : Zilahy Zoltán (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 67,5%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (32,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,5%, református 9%, görögkatolikus 4,1%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 27,5% (39% nem válaszolt).^[11]

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,7% cigánynak, 0,1% ukránnak, 0,1% bolgárnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,9% volt római katolikus, 7,1% református, 5,6% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 20,9% felekezeten kívüli (54,9% nem válaszolt).^[12]

 

• Ökumenikus templom, 2000 és 2002 között épült.
• Millenniumi Emlékpark
• Székely-kapu
• József Attila Művelődési Ház múzeuma
• Császta Puszta (üdülő)
• Pozsgai János csillagvizsgáló (Csillagda). Az 1976-ban átadott csillagvizsgáló a Mikoviny Sámuel Általános Iskola udvarán helyezkedik el. 2015-ben felújították, ekkortól a helyi amatőrcsillagászati élet meghatározó alakjának, néhai Pozsgai Jánosnak nevét viseli.^[13]

• Mikoviny Sámuel Tagiskola és Óvoda
  • Iskola: 3742 Rudolftelep, József Attila út 4.
  • Óvoda: Népkert út 3.
• József Attila Művelődési Ház - József Attila út 1.
• Orvosi rendelő / Anya, Gyermek és Csecsemővédelmi Szolgálat - Mikoviny Sámuel út 5/3.