Rodinia
Rodinia (az orosz родина, „anyaföld” szóból) a legrégibb ismert szuperkontinens, amely a neoproterozoikum földtörténeti időben jött létre, mintegy egymilliárd évvel ezelőtt, de mintegy 800 millió évvel ezelőtt nyolc kisebb kontinensre szakadt szét.[1]
| Rodinia | |
| Földtörténeti adatok | |
| Kor | 1100–800 Ma |
| Idő | tonium |
Ezt megelőzően létezhetett még a feltételezett Vaalbara szuperkontinens is. A Vaalbarából jelenleg is fennálló két pajzsterület (kraton) mért radiometrikus adatainak alapján 3,3 milliárd évvel ezelőtt még összefüggő kontinenst képzett és 3,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezhetett. Ezt bizonyítják a geokronológiai és paleomágneses azonosságok, melyet e két, az archaikumból fennmaradt kraton (protokontinens) tanulmányozása során nyertek: a Kaapvaal-kraton (Dél-Afrika Kaapvaal tartománya) és a Pilbara-kraton (Nyugat-Ausztrália Pilbara régiója).
További egyezőség e két terület zöldkő (greenstone) és gneisz öveinek szerkezeti hasonlósága.
Az egyes geológiai formációk egykori szélességi fokairól rendelkezésre állnak paleomágneses bizonyítékok, a hosszúsági fokokról azonban a geológusoknak a hasonló, mára szétszórt kőzetrétegek összehasonlításával kellett összegyűjteniük a bizonyítékokat.
Kialakulása
szerkesztésRodinia kialakulása 1,3 milliárd évvel ezelőtt kezdődött meg, három-négy korábban létező kontinens összesodródásával, amely a grenville orogenén fázis előidézője is volt.[2] A prekambrium korábbi kontinensmozgásainak azonosítása a keményhéjú élőlények fosszíliái és megbízható paleomágneses adatok hiányában bizonytalan.
A szuperkontinens összetételére olyan paleomágneses adatokból következtettek, amelyeket a Seychelle-szigeteken, Indiában és a Grenville hegységképződés által létrehozott, mára több kontinensen szétszóródott hegységekben gyűjtöttek össze.
Bár a részletekről nem zárult le a paleogeográfusok közti vita, a Rodiniát létrehozó kontinentális pajzsok valószínűleg Laurencia (Észak-Amerika őse) körül álltak össze.
Laurentia keleti partja egybefügghetett Dél-Amerika nyugati partjával, Ausztrália és az Antarktisz együttes lemeze Laurentia nyugati oldala felé nyomult és a két tömb közé szorult egy harmadik pajzs, amelyből később Afrika északi-középső része jött létre.
Más kisebb pajzsok - mint a Kalahári, a Kongó és San Francisco tömbjei - külön állhattak Rodiniától.
Ősföldrajza
szerkesztésA Rodiniát a Mirovia világóceán vette körül.
Rodinia középpontja valószínűleg az egyenlítőtől délre helyezkedett el.[3] Mivel a Föld ebben a periódusban éppen a kriogén időszak eljegesedést élte meg, Rodinia jelentős területeit boríthatták gleccserek, illetve a déli jégsapka. A kontinens belseje, amely távol volt az éghajlatot mérséklő óceántól, különösen hideg lehetett a teleken.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Torsvik, Trond H (2003. May). „The Rodinia jigsaw puzzle”. Science 300 (5624), 1379. o. DOI:10.1126/science.1083469. PMID 12775828.
- ↑ Rodinia. [2006. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. március 10.)
- ↑ Rodinia. Palaeos. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. március 10.)
További információk
szerkesztés- IGCP Special Project 440: mapping Proterozoic supercontinents, including Rodinia
- PALEOMAP Project: Plate Tectonic Animations (java)
- Igazolták a Rodinia-elméletet