Robert Harris

Robert Harris Nottingham-ben nőtt fel. Már gyerekkorában álmodozott arról, hogy író lesz, azoknak a látogatásainak a hatására is, amelyeket apja munkahelyén tett, egy nyomdában. Középiskolai tanulmányai alatt színdarabokat írt és cikkeket a tanulók folyóiratába. Azután a Cambridge-i Egyetemen tanult angol irodalmat,^[3] és a diákok hetilapjába írt.

Egyetemi tanulmányai után Robert Harris újságíró lett. Előbb a BBC-nél dolgozott a hírekkel és folyó ügyekkel foglalkozó műsorok terén, majd 1987-ben, 30-évesen politikai szerkesztő lett a The Observer-nél(wd). Később a The Sunday Times-nál volt vezércikk-író.

1982-ben jelent meg az első könyve, egy esszé, amelyet egyik BBC-beli kollégájával együtt írt, majd egyedül is néhány más ilyen jellegű könyvet is publikált. 1992-ben kezdett regényeket írni.

1997-ben felhagyott az újságírással, de 2001-ben visszatért ehhez a tevékenységhez mint vezércikk-író a The Daily Telegraph-nál.^[4]

2007-ben Robert Harris mint szövegkönyv-író kezdett együttműködni Roman Polański filmrendezővel. Elsőre a Pompeji című regényéből írt szövegkönyvet, de felhagytak a film elkészítésével, színészek sztrájkkal való fenyegetése miatt.^[5] Egy másik Harris-regény, Szellemíró, alapja volt az azonos című 2009-ben forgatott filmnek. Ismerve Polański érdeklődését a Dreyfus-ügy iránt, az író megjelentette 2013-ban az ebből ihletett Tiszt és kém című regényét, amelyből aztán a francia-olasz Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című filmet forgatták le 2019-re.^[6]

Politikai nézeteit tekintve az író egy ideig Tony Blair-rel rokonszenvezett, de csalódott benne az Egyesült Királyság részvétele miatt a 2003-ban kezdődött iraki háborúban, amikor Blair volt a miniszterelnök.^[7] Szimpatizánsa maradt a Munkáspártnak 2015-ig, amikor az akkori vezetője, Jeremy Corbyn a párt kommunikációs igazgatójává egy Harris által szélsőbaloldalinak ítélt személyt tett meg.^[8] Azután az író a Liberális Demokraták szimpatizánsa lett.^[9]

Robert Harris nős és négy gyereke van. Berkshire-megyében, Kintbury(wd) faluban lakik.

Kezdetben Robert Harris néhány újságírói munkájával kapcsolatos politikai esszét jelentetett meg:

• A Higher Form of Killing (szó szerint „Az ölés magasabb rendű formája”) (1882) a vegyi és a biológiai fegyverekről szól.^[10]
• Gotcha! The Government, the Media and the Falklands Crisis (szó szerint „Megvagy! A kormány, a média és Falkland-szigeteki válság”) (1983) a Falkland-szigeteki háború a kormány és a média által való kezelézét elemzi.^[11]
• The Making of Neil Kinnock (szó szerint „Neil Kinnock(wd) létrejötte”) (1984) a Munkáspárt 1983 és 1992 közötti vezetőjéről szól.^[12]
• Selling Hitler: The Story of the Hitler Diaries (szó szerint „Hitler eladása: Hitler naplóinak a története”) (1986) Hitler hamis naplói közlésének az ügyét tárgyalja.^[13]
• Good and Faithful Servant: The Unauthorized Biography of Bernard Ingham (szó szerint „Jó és hűséges közszolga: Bernard Ingham(wd) engedélyezetlen életrajza”) (1990) a kormány sajtóirodájának főnökéről szól, aki Margaret Thatcher miniszterelnökségének egész ideje alatt töltötte be ezt a tisztet.^[14]

Robert Harris regényei thrillerek. Többségüket viszonylag nem régi vagy ókori római történelmi események és személyiségek ihlették, egyeseket pedig a 21. századi világ aspektusai.

Fatherland (1992) magyarul Führer-nap címmel jelent meg.^[15] Tulajdonképpen történelmi fikció, amely a náci Németország a háborúban való képzelt győzelméből indul ki, cselekménye az 1960-as évekbe helyezett, és egy olyan rendőrfelügyelő a főszereplője, aki nem kedveli a rendszert.^[16]

Enigma (1995)^[17] a neve annak a Németországban kifejlesztett gépnek, amelyet a német hadsereg üzenetek rejtjelezésére használt. Egyik példánya az angolokhoz került, és segítségével fel tudtak törni számos üzenetet a második világháború alatt. Ennek története adja keretét az Enigma című thrillernek.^[18]

Archangel (1998) (Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!).^[19] Egy brit történész az 1990-es évekbeli Oroszország káosza közepette megtalálja Sztálin fiát, akit egy sztálinista párt hatalomra akar juttatni.^[20]

Pompeii (2003) (Pompeji).^[21] Ezzel a regénnyel Robert Harris az ókori Róma felé fordítja az érdeklődését. Főszereplője egy mérnök, aki a Vezúv kitörése előtt dolgozik Pompeii vízellátó rendszerénél, és ennek állapotából rájön, hogy a katasztrófa be fog következni.^[22]

Imperium (2006)^[23] Marcus Tullius Cicero élettörténetén alapuló trilógia első regénye.^[24]

The Ghost (2007) (Szellemíró).^[25] Főszereplőjét, egy írót arra alkalmaz egy lemondani kényszerült miniszterelnök, hogy folytassa az előbbi memoárjának írását, miután egy előtte erre alkalmazott író eltűnt.^[26] Harris más munkáit elhalasztotta és belekezdett ebbe a könyvébe, miután Tony Blair lemondott miniszterelnöki posztjáról. A regény politikusa rá emlékeztet.^[27]

Lustrum (2009)^[28] a Ciceró-trilógia második kötete.^[29]

The Fear Index (szó szerint „A félelemindex”) (2011) alapja a 2010-ben, a Wall Street-en bekövetkezett tőzsdei villámkrach. Főszereplője egy amerikai kockázati befektető bróker, aki Genfben él és egy új, az emberi agynál gyorsabban működő informatikai algoritmus-rendszert alkalmaz, de ez ellenőrizhetetlenné kezd válni.^[30]

An Officer and a Spy (2013) (Tiszt és kém)^[31] hűen követi a Dreyfus-ügy eseményeit, képzelt szereplők nélkül, de főszereplője nem Alfred Dreyfus százados, hanem Marie-Georges Picquart őrnagy. Ez nyomozza ki, hogy ki helyett ítélték el Dreyfust.^[32]

Dictator (2015) az a regény, amelyik befejezi a Ciceró-trilógiát.^[33]

Conclave (2016). A regény cselekménye a Vatikánban zajlik képzelt pápaválasztás körül, de a Katolikus Egyházon belül egymásnak feszülő valós reform- és hagyománymegörzési törekvéseket idézi fel.^[34]

Munich (2017). (München)^[35] A regény cselekményének keretét az 1938-as Müncheni egyezmény megkötése körüli események adják.^[36]

The Second Sleep (szó szerint „A második alvás”) (2019). A regény cselekménye 800 évvel azután zajlik, hogy a civilizáció megsemmisült, és amikor újból az 1468-as évbe ért. Egy kis angliai faluba új pap érkezik eltemetni az előtte ott élőt, és titkokat fedez fel erről, a faluról és a társadalomról.^[37]

V2 (2020) (V–2).^[38] A regény egyrészt azon német erőfeszítésekből merít, amelyeket 1944-ben azért tettek, hogy ne veszítsék el a háborút, erre a V–2 rakétát kifejlesztve és alkalmazva, másrészt az angolok erőfeszítéseiből, hogy ezt megakadályozzák.^[39]

Act of Oblivion (szó szerint „Amnesztiatörvény”) (2022). Cselekménye 1660-ban zajlik. Szereplői mind valós történelmi személyek, kivéve a főszereplőt, akit azzal bíznak meg, hogy felkutassa az I. Károly angol király kivégzéséért felelősöket az Angol forradalom idejében.^[40]

Robert Harris egy novellát is írt PMQ^[41] címmel, amely a Speaking with the Angel (szó szerint „Beszélgetés az angyallal”) című Nick Hornby által összeállított novella-antológiában jelent meg.^[42]

Robert Harris forgatókönyvekkel működött közre két regényének a filmrevitelében Roman Polańskival együtt: Szellemíró (2010)^[43] és Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy.^[44]

Ezeken kívül több más Harris-regényt is filmre vittek:

• A Harmadik Birodalom (1994), a Hitler-nap alapján készült tévéfilm;^[45]
• Enigma (2001) – mozifilm^[46]
• Archangel (2005) – tévéfilm a Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog! alapján;^[47]
• München (2021) – mozifilm.^[48]

Robert Harris regényei mind bestsellerek, és egyes belőlük készült filmeknek is közönségsikerben és jó kritikákban volt részük.

Díjak:

• 1997 – Enigma (a regény) – A kritika ''Mystère''-díja(wd);^[49]
• 2008 – Szellemíró (a regény) – Thriller-díj az év legjobb regényének;^[1]
• 2010 – Szellemíró (a film) – az Európai Filmakadémia díja a legjobb forgatókönyvnek (Roman Polańskival együtt);^[50]
• 2011 – Szellemíró (a film) – César-díj a legjobb filmrevitelnek (Roman Polańskival együtt);^[51];

– Lumières-díj a legjobb forgatókönyvnek (Roman Polańskival együtt);^[52]

• 2014 – Tiszt és kém (a regény) – Walter Scott-díj(wd);^[53]

– Ian Fleming Steel Dagger-díj(wd);^[54]

• 2020 – Tiszt és kém (a film) – César-díj a legjobb filmrevitelnek (Roman Polańskival együtt).^[2]

2022 óta Robert Harris a Leisteri Egyetem(wd) díszdoktora.^[55]

• (angolul) Bray, Christopher: The Blair Snitch Project: Thriller Pulps Britain’s Ex-Prime Minister (Blair megvádolása: Thriller végez a volt brit miniszterelnökkel). observer.com, 2007. november 13 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
• (angolul) Curtis, Nick: Battle of the blokebusters: William Boyd v Robert Harris (Bestsellerek harca: William Boyd kontra Robert Harris). standard.co.uk, 2013. szeptember 18 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
• (angolul) Edwardes, Charlotte: Author Robert Harris on Donald Trump, Theresa May and the new super-elite (Robert Harris író Donald Trump-ról, Theresa May-ről és az új szuper-elitről). standard.co.uk, 2017. február 7 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
• (angolul) Holden, Anthony: This one's for you, Tony (Ezt jól megkaptad, Tony). theguardian.com, 2007. szeptember 30 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
• (angolul) Johnson, Daniel: Robert Harris joins Telegraph (Robert Harris a The Telegraph-hoz szerződik). telegraph.co.uk, 2001. szeptember 8 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
• (angolul) McNary, Dave – James, Alison – Hayes, Dade: Polański pulls out of ‘Pompeii’ (Polański lemond a Pompejiről). variety.com, 2007. szeptember 11 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
• (angolul) Rayner, Gordon: Jeremy Corbyn's millionaire spin doctor Seumas Milne sent his children to top grammar schools (Seumas Milne, Jeremy Corbyn milliomos kommunikációs tanácsosa elit-iskolákba adta a gyerekeit). telegraph.co.uk, 2015. október 23 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)