Remetehegy
Remetehegy Budapest városrésze volt a III. kerületben. Névadója a 351 méter magas Remete-hegy.
| Remetehegy | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Kerület | Budapest III. kerülete |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2279 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Remetehegy
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 27″, k. h. 19° 01′ 07″47.540833°N 19.018611°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 27″, k. h. 19° 01′ 07″47.540833°N 19.018611°E | |
Fekvése
szerkesztésHatárai: Fekete salak utca a II. és a III. kerület közigazgatási határától – Barlang ösvény – Királylaki út – Máramaros út – Perényi út – Bécsi út – Doberdó út a Mikovinyi utcáig nyugatnak futó lépcsőig – Mikovinyi utca – Remetehegyi út – Nyereg utca – Hegyoldal utca – a II. és a III. kerület közigazgatási határa a Fekete salak utcáig.
Története
szerkesztésNeve onnan ered, hogy 1699-ben Prosperus ágostonrendi szerzetes bejelentette a helyi hatóságoknak, hogy a Zichy-családtól remetelak létesítésére kapott engedélyt, amit itt épített meg.
A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én Óbuda hegyvidéke néven összevonta az addig különálló Mátyáshegy, Táborhegy és Testvérhegy városrészekkel, utóbbiról leválasztva Harsánylejtőt, ami önálló városrésszé vált.[2][3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
- ↑ a régi városrészeket a Fővárosi Tanács 1990. (IX. 30.) 149/a. számú határozata állapította meg.
Források
szerkesztés- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7
- Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337