[go: up one dir, main page]

Réti iszalag

növényfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 16.

A réti iszalag (Clematis integrifolia) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj. Jellegzetes, könnyen felismerhető faj. Rokona, a ritka havasi iszalag szára fásodó, kúszó, levelei hármasan összetettek, így vele nem lehet összetéveszteni.

Réti iszalag
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Anemoneae
Nemzetség: Iszalag (Clematis)
Faj: C. integrifolia
Tudományos név
Clematis integrifolia
L.
Szinonimák
  • Anemone integrifolia (L.) K.Krause
  • Clematis elongata Tratt.
  • Clematis inclinata Scop.
  • Clematis integrifolia var. normalis Kuntze
  • Clematis integrifolia var. subglabra Kuntze
  • Clematis integrifolia var. tomentosa Torr. & A.Gray ex Kuntze
  • Clematis nutans Crantz
  • Clematitis integrifolia (L.) Moench
  • Coriflora integrifolia (L.) W.A.Weber
  • Valvaria integrifolia Ser.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti iszalag témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti iszalag témájú médiaállományokat és Réti iszalag témájú kategóriát.

Élőhelye, előfordulása

szerkesztés

Inkább mészkedvelő, ártéri réteken, lápréteken, kaszálóréteken, legelőkön, szikes réteken, hegyi réteken, cserjésekben, száraz tölgyesekben, szikes erdőtisztásokon, erdőszéleken, löszgyepekben találkozhatunk vele. Előfordulása Magyarországon: Cserehát, Bükk-vidék, Mátra,[1][2] Mátraalja, Cserhát, Ipoly-vidéke, Börzsöny, Visegrádi-hegység, Mecsekalja, Szekszárdi-dombvidék, Szigetköz, Kis-Alföld, Dráva-sík, Mezőföld, Sárköz, Mohácsi-sík, Szentendrei-sziget, Pesti-sík, Bodrogköz, Tiszántúl, Duna-Tisza köze.

Egyszerű vagy elágazó szárú 20–80 cm magas növény. A szár és a virágkocsány bársonyosan szőrös. Levelei átellenesek (ritkán hármas örvben állók), lándzsásak vagy tojásdadok (5-10x2-6 cm), az alsók ékvállúak, a felsők szíves vállal ülők, rendesen csónakszerűen öblösek, merevek. A levelek a fonák oldalerezetén és az éleken pillás-szőrösek. Bókoló, kéktől a sötétliláig változó színű virágai magánosan vagy 2-3-ával fejlődnek. A lepel 4(-5) 0,5-1,2 cm széles, 2–5 cm hosszú cimpára tövig hasadó. A cimpák gyakran megcsavarodnak, hátukon 3-6 kiálló hosszborda húzódik, a szélső bordákon kívül bársonyos-szőrösek. Május-június elején virágzik. Porzó és termő számos, gyapjas. Termései repítőszőrös aszmagok.

  1. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)