Porgesz József

Porgesz Salamon kereskedő és Grünbaum Katalin fiaként született. Tanulmányait a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolában végezte (1897–1900), majd Jónás Dávid és Heidelberg Sándor építészeknél dolgozott mint rajzoló.^[2] A zsidó felső- és középosztály közkedvelt tervezőjeként tucatnál is több budapesti bérház terveiért felelős. Korai épületeinél a német szecesszió, különösen Franz Metzner hatása figyelhető meg. Két világháború közötti munkái inkább már art déco jellegűek.^[3] Németországban, koncentrációs táborban halt meg a második világháború alatt.^[4] 1929-től a Stylus Építő Rt. alapítójaként és tervezőjeként működött. Foglalkozott bútortervezéssel is. A második világháború alatt koncentrációs táborban halt meg.^[5]

Házastársa Schmidek Jolán volt, akit 1912. január 1-jén Budapesten vett feleségül.^[6]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• 1907: bérház, Budapest, Népszínház u. 40.^[7]
• 1909–1910: bérház, Budapest, Bartók Béla út 34.^[8][5]
• 1909–1910: bérház, Budapest, Kruspér u. 3.^[9][5]
• 1910–1911: bérház, Budapest, Hegedűs Gyula utca 15.^[10][11][5]
• 1911: Rosenfeld-féle bérház, Budapest, Hegedűs Gyula utca 34.^[12][13]
• 1911: bérház, Budapest, Liget (korábban: Zalka Máté) tér 2.^[14][5]
• 1911–1912: bérház, Budapest, Zsolt u. 7.^[15]
• 1912: bérház, Budapest, Ady Endre u. 1.^[16]
• 1911: bérház, Budapest, Attila út 77.^[17]
• 1912: bérház, Budapest, Balaton (korábban: Pálffy György) u. 12.^[18]
• 1913: bérház, Budapest, Salétrom u. 6.^[19]
• 1914: Kurzweil-bérház, Budapest, Bacsó Béla u. 10-12.^[20]
• 1914 / 1915–1916: Pollacsek–Epstein-féle bérház, Budapest, Dohány utca 56. / Akácfa utca 7.^[21][22]
• 1926: bérház, Budapest, Visegrádi utca 53.^[23][24]
• 1926–1927: Stílus Építő Rt. lakóháza, Budapest, Kosztolányi Dezső tér 5. / Bartók Béla út 69. / Bocskai út 30–32.
• 1927: bérház, Budapest Kosztolányi tér 7.
• 1927 k.: bérház, Budapest, Bukarest utca 3.
• 1929: bérház, Budapest, Budafoki út 10.^[25][26]
• 1929–1931: Stylus-bérház, Budapest, Attila út 133.^[3][27]
• 1941: bérház, Budapest 2. ker. Forint utca 7.

• 1907: Függetlenségi Kör székháza, Zombor (megosztott II. díj, Krausz Gáborral)^[5]
• 1911: községi nyilvános könyvtár és közművelődési intézet, Budapest (Wannenmacher Fábiánnal)^[28]
• 1912: Kazinczy utcai zsinagóga, Budapest (itt végül Löffler Béla és Löffler Sándor terveit fogadták el)^[29]
• 1913: Budai zsinagóga, Budapest^[5]

•  
  bérház, Budapest, Népszínház u. 40.
•  
  bérház, Budapest, Hegedűs Gyula utca 34.
•  
  bérház, Budapest, Hegedűs Gyula utca 15.
•  
  bérház, Budapest, Kosztolányi Dezső tér 5.
•  
  bérház, Budapest, Visegrádi utca 53.
•  
  bérház, Budapest, Ady Endre u. 1.

• Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945, Ariton Kft. Budapest, 2019
• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. ISBN 963 15 4278 5
• Déry Attila: Pest építészeti topográfiája IV. VIII. kerület, Józsefváros. Budapest, 2007.

• Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, K.u.K. Kiadó, Budapest, 2018