Palota
A palota nagyobb szabású, monumentális jellegű díszes épület vagy épületegyüttes.[1][2]
A szó eredete
szerkesztésA szó Róma egyik dombjának, a Palatinusnak a nevére utal.[3]
Története
szerkesztésA középkorban a vár lakóépületeinek megjelölése.[1] A király (vagy fejedelem) számára emelt épület volt a palota vagy várpalota. Később mind a királyi, mind a főurak részére emelt várak dísztermeit, ebédlőit nevezték így. Németországban az első Palastok királyi lakosztályokból vagy díszcsarnokokból alakultak ki. (Ennek példája Goslar, 1050 körül).[2]
A reneszánsz korától kezdve a palota díszes városi lakóépület, amelyben többnyire főúri, nemesi család vagy egyházi méltóság lakik. A francia palota (palais) gyakran az épület előtti parkra néz. A főépületre merőleges épületszárnyak közötti terület a cour d’honneur. Ugyancsak palotának nevezzük a nagy kiterjedésű városházákat vagy egyéb középületeket is. Az itáliai palazzo eredetileg monumentális homlokzatú épület, oszlopos galériával övezett belső udvarral,[2] ám ott e kifejezést használják az emeletes bérházakra is.[forrás?]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 691. o.
- ↑ a b c Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 458–459. o. ISBN 963-9257-11-7
- ↑ Akadémiai kislexikon II. (L–Z). Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Budapest: Akadémiai. 1990. 383. o. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-05-5281-9
További információk
szerkesztés- Paloták Hyperión (főszerkesztője: Hajdu Péter, MTA Irodalomtudományi Intézet), a Szépművészeti Múzeum állandó antik kiállításának virtuális kiegészítője (hozzáférés: 2022. június 21.)
- II. Világi építészet – városi paloták, Kelényi György, Farbaky Péter, Széphelyi F. György: A reneszánsz és a barokk építészete Magyarországon, ELTE Művészettörténeti Intézet (mmi.elte.hu), Tananyagok a szabad bölcsészet alapszak honlapján - 2006. (hozzáférés: 2022. június 21.)