Ottok

Csáktornyától 13 km-re délkeletre, Perlaktól 2 km-re délnyugatra a Dráva bal partján fekszik.

A települést a község honlapja szerint 1226-ban említik először. 1478-ban "Otthak" néven említik, a csáktornyai uradalomhoz tartozott.^[2] 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé.

Az uradalom 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték, minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. A 18. században a Selley család birtoka volt.

Vályi András szerint " OTTOK. Elegyes falu Szala Várm. földes Ura Sellyey Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Perlaknak szomszédságában, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító."^[3]

1910-ben 168, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásához tartozott. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független Horvátország része lett. 2001-ben lakosainak száma 339 volt.

Jézus Szíve tiszteletére szentelt kápolnája 1926-ban épült.

• Perlak város hivatalos oldala

1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.