Ontario

	Ontario
; Ontario címere	; Ontario zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Kanada
Székhely	Toronto
Legnagyobb város	Toronto
Hivatalos nyelv	angol (de facto)
Alkormányzó	Elizabeth Dowdeswell
Miniszterelnök	Doug Ford (PC)
	Adatok
Terület	1 076 395 km2
Népesség	12 861 940 fő
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ontario témájú médiaállományokat.

Ontario tartomány Kanada délkeleti részében. Kanada legnépesebb tartománya, területét tekintve pedig Québec után − a kanadai territóriumokat nem számítva − a második legnagyobb.

Az „Ontario” lehetséges további jelentéseiről lásd: Ontario (egyértelműsítő lap).

Fővárosa Toronto, Kanada legnagyobb városa, de Ontarióban van a kanadai szövetségi állam fővárosa, Ottawa is. A tartomány népessége a kanadai statisztikai hivatal 2008 januári becslése szerint 12 861 940,^[1] Kanada teljes népességének több mint egyharmada. Területe 1 076 395 km² (Magyarország tizenkétszer férne el benne), szárazföldi területe 917 741 km², édesvízi területe 158 654 km².^[2] Bővelkedik vízterületekben, nevét is az Ontario-tóról kapta. (A tó neve a huron ontarí:io szókapcsolatból származik, amelynek jelentése „nagy tó”, vagy az irokéz skanadario - vagyis „szép víz” - szókapcsolatból.)

Egyike Kanada alapító tartományainak (Québeckel, Új-Brunswickkal és Új-Skóciával együtt). Kanada legjelentősebb ipari tartománya, amely 2004-ben a teljes kanadai ipari termelés 52%-át adta.

Elhelyezkedése

Komp a Torontói-szigetekre az Ontario-tón.

Nyugati szomszédja Manitoba tartomány, keleten Quebec, délen az Amerikai Egyesült Államok tagállamai: nyugatról kelet felé haladva Minnesota, Michigan, Ohio, Pennsylvania (az Erie-tónál) és New York. Közös határai az Egyesült Államokkal többnyire természetesek, az Erdők tavától (angolul Lake of the Woods) a Nagy-tavakon keresztül a Szent Lőrinc-folyóig Cornwall közelében. Ontario az egyetlen kanadai tartomány, amely szomszédos a Nagy-tavakkal.

Földrajza

Ontario a következő földrajzi régiókból áll:

Északnyugaton és a középső vidékeken a gyéren lakott Kanadai-pajzs, amely a tartomány területének több mint felét foglalja el. Jobbára terméketlen vidék, de ásványkincsekben, tavakban és folyókban gazdag. Alrégiói Északnyugat-Ontario és Északkelet-Ontario.
Az északi és északkeleti periférián a gyakorlatilag lakatlan, mocsaras, illetve ritkás erdőkkel fedett Hudson-öböl alföld.
A mérsékelt éghajlatú, termékeny és sűrűn lakott vidékek a Nagy-tavak mentén és Szent-Lőrinc folyó völgyében helyezkednek el délen. Dél-Ontario alrégiói: Délnyugat-Ontario (nyugati részeit korábban Nyugat-Ontariónak nevezték), az Ontario-tó nyugati vége körül az Aranypatkó (angolul Golden Horseshoe), Közép-Ontario (bár földrajzilag nem ez a tartomány közepe) és Kelet-Ontario.

A Niagara messziről, 2005-ben készült fotó.

Bár igazi hegyvidékek a tartományban nincsenek, nagy fennsíkokkal rendelkezik, elsősorban az északnyugat-délkeleti irányban elnyúló Kanadai pajzs vidékén, illetve a déli régión keresztülvágó Niagara-lépcső.

Az észak-amerikai lombhullató erdők zónája lefedi Ontario délnyugati részét, északi határa a Nagy-Toronto térség az Ontario-tó nyugati végén.

A tartomány legismertebb természeti szépsége a Niagara-vízesés. A Szent Lőrinc-csatorna rendszerén a tengerjáró hajók egészen az Ontario északnyugati részében lévő Thunder Bayig juthatnak el.

A Huron-tótól északra számított Észak-Ontario a tartomány területének mintegy 85%-át foglalja el, a lakosság 94%-a ugyanakkor Dél-Ontarióban él.

Délnyugat-Ontarióban, Windsor és Detroit közelében található az Erie-tóba nyújtózó Point Pelee Nemzeti Park, a szárazföldi Kanada legdélibb területe. (Az Erie-tavon lévő, még Kanadához tartozó Pelee-sziget és Középső sziget még ettől is kicsit délebbre vannak.)

Történelem

Az vidéken az indiánok mellett sokáig csak nagyon kevés európai származású ember élt. A népesség akkor indult növekedésnek, amikor a brit kormány az amerikai függetlenségi háború meg az 1812-es háború idején a hozzá hű lojalistákat, akik az Amerikai Egyesült Államokból menekülni kényszerültek, itt telepítette le. Emiatt alakult ki az a helyzet, hogy Québec máig francia nyelvű, Ontario pedig angol.

A vasúthálózat kiépülése után indult meg a nagyarányú európai bevándorlás. Bár az újonnan érkezett bevándorlók egy része tovább ment még nyugatabbra, Ontario lakossága is gyorsan nőtt. Ugyanakkor az északi vidékek nagyon gyér lakosságúak máig.

Sokféle ipar települt meg, de a 20. század folyamán a fő jövedelemforrás a autógyártás volt. Az 1970-es évektől kezdve az újonnan érkezett bevándorlók többsége már nem európai eredetű, így az eredetileg angolszász tartomány mára multikulturálissá vált.

Területének fejlődése

A kanadai tartományok határainak fejlődése.

Népesség

Legnépesebb települések

Ontario legnagyobb városai népesség szerint (2021)^[3]
Kép	Rang	Város	Népesség	Rang	Város	Népesség	Kép
Toronto	1.	Toronto	2 794 356	11.	Oakville	213 759	Mississauga
	2.	Ottawa	1 017 449	12.	Richmond Hill	202 022
	3.	Mississauga	717 961	13.	Burlington	186 948
	4.	Brampton	656 480	14.	Oshawa	185 611
	5.	Hamilton	569 353	15.	Greater Sudbury	166 004
Ottawa	6.	London	422 324	16.	Barrie	147 829	Brampton
	7.	Markham	338 503	17.	Guelph	143 740
	8.	Vaughan	323 103	18.	Whitby	138 501
	9.	Kitchener	256 885	19.	Cambridge	138 479
	10.	Windsor	229 660	20.	St. Catharines	136 803

Legnépesebb agglomerációk

Ontario legnépesebb agglomerációi (2021)
Agglomeráció	Népesség
Toronto Census agglomeration area	6 202 225
Ottawa–Gatineau Census agglomeration area	1 135 014
Hamilton Census agglomeration area	785 184
Kitchener–Cambridge–Waterloo Census agglomeration area	575 847
London Census agglomeration area	543 551
St. Catharines–Niagara Census agglomeration area	433 604
Windsor Census agglomeration area	422 630
Oshawa Census agglomeration area	415 311
Barrie Census agglomeration area	212 856
Kingston Census agglomeration area	172 546
Greater Sudbury Census agglomeration area	170 605
Guelph Census agglomeration area	165 588
Brantford Census agglomeration area	144 162
Peterborough Census agglomeration area	128 624
Thunder Bay Census agglomeration area	123 258