Nyomtávolság

 

A nyomtávolság elsősorban az adott jármű méretén és kialakításán múlik, illetve azon, hogy hol kívánják azt használni. Nyomtávolsága lehet egy hintónak éppúgy, mint egy gépkocsinak vagy egy vasúti járműnek. Közúti járműveknél a közúti infrastruktúrák méretei, adott esetben az űrszelvény határozzák meg, hogy egy járműnek mekkora nyomtávolsága lehet, illetve mekkora célszerű. Közúton kívüli járművek, például óriásméretű bányászati munkagépek sokkal szélesebb nyomtávolságokkal is rendelkezhetnek.

Vasútnál a kötött pálya miatt kardinális kérdés a nyomtávolság, mivel részben arra épül az adott szabványú vasúti járművek méretezése.

 

Bővebben: Normál nyomtávolság

A nyomtávolság a vasúti vágány két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve, a nyomkarima érintkezési helyén.

A nyomtávolság névleges mérete a sínfejek érintősíkja alatt:

• 20 kg/m feletti tömegű Vignoles síneknél 14 mm-rel,
• ez alatti tömegű Vignoles síneknél 10 mm-rel,
• vályús (Phoenix és tömb) síneknél 7 mm-rel

mérve értendő. A világ vasúthálózatainak több mint 60%-a által alkalmazott normál nyomtávolság névleges mérete 1435 mm.

A George Stephenson által tervezett és épített első közforgalmú vasútvonalon, az angol Stockton–Darlington vonalon a nyomtávolságot 4 láb 8 ½ hüvelykben, azaz 1435 mm-ben állapították meg.

A vasúti vágány nyomtávolsága csak névlegesen 1435 mm, a vasúti pálya és a vasúti járművek kölcsönhatása folytán a kapcsolószerek és sínek elkerülhetetlen kopása, az aljak romlása miatt, valamint a használat során átalakuló pályageometria következtében a mértéke attól jelentősen eltérhet.

A MÁV előírása szerint a nyomtáv nem lehet 1430 mm-nél kisebb, illetve a – bizonyos méretű ívsugarak esetén alkalmazott – nyombővítést is figyelembe véve 1465 mm-nél nagyobb. Alárendelt állomási vágányokban a megengedhető legnagyobb nyomtáv 1475 mm lehet.

A vasúti járművek úgynevezett kígyózó mozgásából fakadó káros hatások csökkentése érdekében a nagyobb sebességű pályákon szűkítik a nyomtávolságot, legtöbb esetben 1433 mm-re (ritkábban 1432 mm-re).

 

Kis sugarú ívekben, a vasúti járművek kerékpárjainak szoros futása ellen növelik a nyomtávolságot, vagyis nyombővítést alkalmaznak. A megnövelt nyomtáv csökkenti az íves pályán haladó járművek mozgása során fellépő ívellenállást, így a kis sugarú ívekben fekvő sínek élettartamát is nagymértékben megnövelheti. Régebben nagyobb sugarú ívekben is alkalmaztak nyombővítést, ugyanis a régi járművek nagyobb része kéttengelyű és merev tengelyelrendezésű volt. A mai vasúti kocsik túlnyomó többsége beálló tengelyű, és egyre nagyobb a forgózsámolyos kocsik száma is, így napjainkban csak 300 m-nél kisebb sugarú ívekben alkalmaznak nyombővítést. A nyombővített vágány nyomtávolsága 1435 mm-től 1460 mm-ig terjedhet az ív sugarától függően.

 

A normál nyomtávolságnál, azaz 1435 mm-nél nagyobb nyomtávolságot széles nyomtávolságnak nevezik.

A széles nyomtávolságot használó országok (a lista nem teljes, egyes országokban több nyomtávolság kiterjedt alkalmazása is előfordulhat):

Nyomtávolság [mm]	Ország	Megjegyzés
1676	India,   Pakisztán,   Argentína,   Chile	"Indiai nyomtávolság"
1668	Spanyolország,[1]   Portugália	"Ibériai nyomtávolság", Portugáliában régebben 1664 mm volt
1600	Írország,   Ausztrália,   Brazília	"Ír nyomtávolság"
1520	Finnország,   Afganisztán,   Amerikai Egyesült Államok   Oroszország,   Mongólia	"Orosz nyomtávolság" Az USA-ban, a déli államokban a polgárháborúig

A normál nyomtávolságnál, azaz 1435 mm-nél kisebb nyomtávolságot keskeny nyomtávolságnak nevezik.

A mindennapos, tehát nem turisztikai célú távolsági közlekedésben is inkább keskeny nyomtávolságot használó országok (a lista nem teljes, egyes országokban több nyomtávolság kiterjedt alkalmazása is előfordulhat):

Nyomtávolság [mm]	Ország	Megjegyzés
1067	Angola,   Botswana,   Costa Rica,   Dél-afrikai Köztársaság,   Ecuador,   Fülöp-szigetek,   Ghána,   Honduras,   Indonézia,   Japán,   Kongói Köztársaság,   Malawi,   Mozambik,   Namíbia,   Nigéria,   Szudán,   Új-Zéland,   Zambia,   Zimbabwe	"Fokföldi nyomtávolság"
1000	Argentína,   Banglades,   Benin,   Brazília,   Bolívia,   Burkina Faso,   Mianmar,   Kambodzsa,   Kamerun,   Etiópia,   Elefántcsontpart,   Kenya,   Laosz,   Madagaszkár,   Malajzia,   Mali,   Szenegál,   Tanzánia,   Thaiföld,   Uganda,   Vietnám; számos más országban találkozhatunk vele, mint városi villamosok, fogaskerekű vasutak nyomtávja (pl.: Tátrai villamosvasút)	"Metrikus nyomtávolság"
950	Eritrea,   Szomália	"Olasz metrikus nyomtávolság"
914	Guatemala,   Kolumbia,   Salvador
891	Svédország	Stockholm környékén van egyedül a világon (Roslagsbanan)[2]

A Magyarországon használatban lévő és felhagyott keskeny nyomtávolságú vasútvonalainak (nem teljes) listája:

 

 

 

• Vasúti lexikon (szerk. Urbán Lajos), MK 1984 ISBN 963-10-5775-5
• Országos vasúti szabályzat I. kötet, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet IV. melléklete
• CIA – The World Factbook: a világ vasúti nyomtávolságai

 

A Wikimédia Commons tartalmaz vasúti nyomtávolság témájú médiaállományokat.

• Nyomtávolságok világszerte országonkénti bontásban. cia.gov. [2020. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
• A Budweis–Urfahr (Linz) sószállításra épült lóvasút, később meghosszabbítva Gmundenig, plusz két szénvasút a térségben (Hausruck) 3′ 6′′ nyomtávval épült, míg a Prag–Lana lóvasút 3′ 6′′ 6′′′ nyomtávolsággal: ez bécsi lábban, hüvelykben és vonalban értendő.
• Szepeslublói László: Keskeny nyomtávolságú vasúti felépítményi munka kivitelezése; Közlekedési, Bp., 1952 (Közlekedésügyi Minisztérium kiadványa)
• Selymesi Sándor: Száz éve épült a Galambos – Bugac közötti kisvasút, 1920. Adatok a százéves kisvasútról és nyomvonalváltásáról, 1920-1930. 600 mm nyomtávolságú kisvasúttól a 760 mm-es kisvasútig; Vasúttörténeti Alapítvány, Szeged, 2020