Nevickei vár
A nevickei vár (ukránul Невицький замок [Nyevickij zamok]) Ungvártól északra található az Ung folyó völgyében, Nevicke közelében.
| Nevickei vár | |
 | |
| Ország |  Ukrajna |
| Mai település | Nevicke |
| Épült | 13. század |
| Elhagyták | 1644 (II. Rákóczi György leromboltatta) |
| Állapota | romos |
| Építőanyaga | kő |
| Elhelyezkedése | |
 Nevickei vár
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 48° 40′ 51″, k. h. 22° 24′ 34″48.680833°N 22.409444°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 51″, k. h. 22° 24′ 34″48.680833°N 22.409444°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nevickei vár témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésA nevickei vár területén végzett régészeti kutatások bebizonyították, hogy már a korai vaskorban lakott volt ez a vidék.
A várat a legenda szerint még a magyarok bejövetele előtt egy szláv hercegnő építette, róla nevezték el állítólag a szláv eredetű „nevisztka” (menyasszony) szóból „menyasszonyvárnak”.
Történelmi okmányokban a vár először 1274-ben szerepel. Bevehetetlen erődítmény volt, három oldalról mély árok védte, nyugat felőli oldala meredek lejtő tetején állt. Az alsó árok mögött állt a két kerek bástyával szegélyezett belső várfal, mögötte még egy mély árok húzódott, amely több részre osztotta a legfontosabb erődítményeket. A felső vár közepén tágas udvar állt.
A vár az Ung völgyét védte. Rajta keresztül vezetett az a fontos kereskedelmi út, amely Galíciával és Lengyelországgal kötötte össze Magyarországot.
A vár sokszor cserélt gazdát. A 14. század elején Aba Amadé birtokába jutott, aki újjáépítette, megerősítette erődítményeit. Az 1317–1318-as években azonban fiai végleg vereséget szenvedtek a királyi hadaktól, és elvesztették jószágaikat. I. Károly király a várat 1332-ben[1] Drugeth János nádornak adta, aki a szepesi várból ide költöztette át a család székhelyét.[1] Addigi erődítményei főleg fából épültek, a Drugethek azonban teljesen átépítették, falait bazaltból és andezitből faragott kövekből emelték. Az átépítés több évtizedet vett igénybe.
A vár ura 1602-ben Drugeth György lett, aki jelentős szerepet játszott az ellenreformációban és támogatta a jezsuita rendet. Több, Erdély elleni hadjáratban is részt vett, ezért II. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1644-ben elfoglalta és leromboltatta a várat. Többé nem építették újjá. 1879-ben hozzáláttak a vár restaurálásához. Benne parkot alakítottak ki, kilátóteret létesítettek, emlékművet emeltek Wagner Károly (1830–1879) ismert magyar erdész tudósnak. A restaurálás elhúzódott és kisebb-nagyobb szünetekkel egészen az első világháborúig tartott. Miután a Felvidék Csehszlovákiához került, a helyreállítás végleg abbamaradt.
További információk
szerkesztés- Kárpátaljai vár.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Várak Magyarországon
- Fényképek a várról (ukránul)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 800. o. ISBN 963-85773-2-0