[go: up one dir, main page]

Muraközy Gyula

(1892–1961) református lelkész, egyházi író, lapszerkesztő, újságíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 22.

Muraközy Gyula (Budapest, 1892. május 13.[6] – Budapest, 1961. augusztus 31.)[7] református lelkész, teológus, szerkesztő, egyházi- és szépíró, műfordító.

Muraközy Gyula
Született1892. május 13.[1]
Budapest
Elhunyt1961. augusztus 31. (69 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaDeisler Viola
(h. 1918–1961)[3]
GyermekeiMuraközy Gyula
Muraközy Piroska
Muraközy Károly
SzüleiMuraközy Károly
Foglalkozása
  • református lelkész
  • teológus
  • egyházi író
  • lapszerkesztő
  • író
  • fordító
SírhelyeFarkasréti temető (610-202. templomi fülke)[4][5]
SablonWikidataSegítség

Muraközy Károly (1859–1915) gyógyszervegyész, műegyetemi magántanár és Muraközy Ilona fiaként született. A Budapesti Református Teológiai Akadémián (ma: Károli Gáspár Református Egyetem) és a franciaországi Montaubani Egyetemen folytatott tanulmányokat. Ezt követően 1918-tól Kecskeméten, 1932-től Budapesten (Kálvin téri református templom) volt lelkipásztor.[8] 1936-tól a dunamelléki egyházkerület tanácsbírója, 1937-ben és 1939-ben zsinati rendes tag, 1946-tól főjegyző. 1955-ben nyugalomba lépett, de 1957-ben ismét lelkész lett előbbi helyén.[9] 1957-től haláláig a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára volt.[8]

Több vers-, elbeszélés-, regény- és színdarabkötete jelent meg. Titok című verseskötetében az emberszeretet hangján írt amerikai útjáról és a tanyák világáról. Az ébredő föld című regényében a középosztály és az egyház problémáit kutatta.[10]

Folyóiratok

szerkesztés

Több folyóiratot szerkesztett életében. Egyik szerkesztője volt a Reformátusok Lapjának (Kecskemét), a Református Figyelőnek (1928–1933), szerkesztője volt a Református Életnek (1933–1944), az Élet és Jövőnek (1945–1948). Felelős kiadója volt a Theológiai Szemlének, 1957-től főszerkesztője a kétnyelvű ökumenikus kőnyomatosnak, a Hungarian Church Pressnek.

Egyházi művek:

  • Élet és halál (elmélkedések, Kecskemét, 1915)
  • A láthatatlan világ (Kolozsvár, 1917, Egyházi Ujság könyvtára 12.)
  • Sociálismus, zsidókérdés, katholicismus és a magyar jövő (Kecskemét, 1922)
  • A prédikátor könyve (tanulmányok, előadások, prédikációk, Kecskemét, 1929)
  • A magyar reformátusság problémái (Kecskemét, 1929)
  • A diadalmas élet (Budapest, 1933)
  • A láthatatlan templom (prédikációk, Budapest, 1933)
  • A Sionnak hegyén (imádságok, elmélkedések, Budapest, 1935)
  • Kiáltó szó (tanulmányok, előadások, prédikációk, Budapest, 1936)
  • A válság megoldása (prédikációk, Budapest, 1938)
  • Ha megérkeznek az angyalok (Budapest, 1939)
  • Tragikum és predestináció (Budapest, 1941)

Rádiós prédikációi másokéival együtt jelentek meg.

Szépirodalmi művek:

  • Emberélet (novellák, 1917)
  • Este az erdőn (versek, Kecskemét, 1921)
  • Éjjeli beszélgetés (versek, Kecskemét, 1932)
  • Az ébredő föld (regény, Budapest, 1933)
  • Titok (novellák, Budapest, 1940)

Források, irodalom

szerkesztés