Mester utca

Határai: Ferenc körút 11., Illatos út 8. A Könyves Kálmán körúttól délre eső, Illatos útig tartó részét Külső Mester utcának is szokás nevezni.

 

 

Pest 18. században kialakult külvárosának ez a része a 19. század második felében indult fejlődésnek a malmok, vágóhidak, vásárcsarnokok hatására. A Mester utca és a Soroksári út között állt a 19. század végén a Sütők és molnárok, a Concordia-malom, a Gizella-malom, a Heidrich és Strausz gőzmalom, a Hungária árpagyöngygyár, a Közvágóhíd és Marhavásár, a Húskonzervgyár.

Korábbi nevei: 1824-től Gottesackergasse (Temetőkert utca), 1840-es évek végétől Friedhofgasse (Temető utca), 1874-ben kapta mai nevét, amely utal az utca hajdani ipari jellegére. Az 5. számú házban működik a Ferencvárosi Pincetárlat.

A Könyves Kálmán körút és a Koppány utca közötti szakasz 1995-ben, a hajdani Sertésközvágóhíd és a Ferencváros vasútállomás nyugati rendezője közötti sávban, azaz a Koppány utca az Illatos út között az ezredfordulót követően épült ki.

• Páli Szent Vince-plébániatemplom, Budapest, Haller u. 19-21, 1097 (Mester utca – Haller utca sarkán)
• Molnár Ferenc Kéttannyelvű Általános Iskola, Budapest, Mester u. 19, 1095
• Fáy András Gimnázium, Budapest, Mester u. 60-62, 1095
• Szent István Közgazdasági Szakgimnázium és Kollégium, Budapest, Mester u. 56-58, 1095
• Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest, Mester u. 23, 1095
• József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Budapest, Mester u. 67, 1095
• Budapesti Marhaközvágóhíd, nagyrészt elbontva
• Budapesti Sertésközvágóhíd, nagyrészt elbontva (a Külső Mester utca Duna felőli oldalán)
• Ferencváros vasútállomás rendezőpályaudvari része (a Külső Mester utca oldalán hosszan terül el)

•   A Wikimédia Commons tartalmaz Mester utca témájú kategóriát.

• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 132. o. ISBN 963-05-6411-4  
• Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8