[go: up one dir, main page]

Melk

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 28.

Az alsó-ausztriai Melk városa a Duna partján épült, az UNESCO világörökség részeként nyilvántartott wachaui kultúrtáj nyugati kapuja és az azonos nevű járás központja.

Melk
Melk látképe az apátságból nézve
Melk látképe az apátságból nézve
Melk címere
Melk címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
Rangjárási székhely
JárásMelki járás
PolgármesterThomas Widrich (ÖVP)
Irányítószám3390
Körzethívószám0 27 52
Forgalmi rendszámME
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség5529 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség204 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság213 m
Terület25.71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 15° 19′ 50″48.226730°N 15.330490°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 36″, k. h. 15° 19′ 50″48.226730°N 15.330490°E
Melk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Melk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

831-ből származik az első írásos említés Melkről, ekkor még Medilica néven. A Nibelung-énekben is szerepel a település, a középfelnémet Medelike formában.

Amikor I. Lipót osztrák őrgróf 976-ban a mai Alsó-Ausztria délnyugati területeinek hűbérbirtokát megkapta, a melki várban rendezte be rezidenciáját, amit utódai értékes kincsekkel és relikviákkal gazdagítottak. Győztes Adalbert osztrák őrgróf a melki Babenberger-kastélyban székelt, és itt is halt meg 1055. május 26-án.

1089-ben II. Lipót osztrák őrgróf átadta a várat a lambachi bencéseknek, és a melki apátságban máig bencés regula szerint élnek a szerzetesek. A 12. század óta működik a kolostorban iskola és a rendház könyvtárában értékes kéziratok gyűjteményét halmozták fel az évszázadok során, saját készítésű művekkel kiegészítve. A 15. században, a melki kolostorreform idején az apátság az egyik legjelentősebb középkori kolostorreform kiindulási pontja volt, szoros kapcsolatot ápolt a bécsi egyetem humanista köreivel.

Melk 1227-ben kapott vásárjogot, és 1898-ban avatták várossá.

1944. április 21. és 1945. április 15-ei evakuálása között a Freiherr von Birago kaszárnya területén működött a melki koncentrációs tábor, a mauthauseni koncentrációs tábor altábora, amelyben a Steyr Daimler Puch AG golyóscsapágyakat gyártott. A tábor egyéves működése alatt körülbelül 5000-en haltak meg itt. A tábor krematóriuma ma emlékhely.

Látnivalók

szerkesztés

A város legfontosabb látnivalója a Duna fölött fekvő barokk stílusú bencés apátság. Ezen kívül a plébániatemplom, a régi postaépület, a Kolomani-forrás és a régi kenyérbolt érdemel említést. A város közelében fekszik schallaburgi reneszánsz kastély és az arstetteni kastély.

Ezen kívül több múzeummal büszkélkedhet Melk, a Melki Városi Múzeumban látható a híres, 6500 éves ún. „madárarcú bálvány” (Idol mit dem Vogelgesicht).

Rendszeres rendezvények, ünnepek

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Melk című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.