Mecklenburg
Mecklenburg történeti terület Németország északkeleti részén, a Balti-tenger mellett, a mostani Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Mecklenburg 1815 óta 15 721 km²-n terül el.
Mecklenburg | |||
11. század – 1945 | |||
| |||
Mecklenburg 1815–1934 | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Schwerin, Strelitz, Güstrow | ||
Terület | 15721 km² | ||
Hivatalos nyelvek | német | ||
Vallás | evangélikus | ||
Kormányzat | |||
Államforma | alkotmányos monarchia (1918-ig) | ||
Uralkodó | Nagyherceg (1815-től) | ||
Dinasztia | Mecklenburg-ház | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburg témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA későbbi Mecklenburg területén a 6. század óta a szláv obodritok és vilcek éltek. 1160-ban Oroszlán Henrik szász herceg hódította meg. Az idetelepedett németek lassan teljesen elnémetesítették a lakosságot. A 13. században több fejedelemségre bomlott, amelyeket 1348-ban IV. Károly német-római császár hercegi rangra emelt. IV. János, V. Albert (Albrecht) és a rostocki tanács 1419-ben alapítottak az első egyetemet a Baltikumban.
1500 óta Mecklenburg az Alsó-szászországi körzethez tartozott. 1621-ben két hercegség alakult ki, Mecklenburg-Güstrow és Mecklenburg-Schwerin, aztán 1695-ben újraegyesült, és végül 1701-ben ismét kettészakadt Mecklenburg-Schwerinre és Mecklenburg-Strelitzre a hamburgi szerződés alapján.
1815-ben, a bécsi kongresszus után, nagyhercegségekké alakultak. 1867-ben a két nagyhercegség belépett az Északnémet Szövetségbe, majd 1871-ben a Német Császárság része lett. 1919-ben területén két szabadállam alakult: Freistaat Mecklenburg–Schwerin és Freistaat Mecklenburg–Strelitz. 1934. január 1-jétől egységes lett Mecklenburg tartománya (németül: Land Mecklenburg). 1949-ben az NDK része lett. 1952–1990 között Schwerin, Rostock és Neubrandenburg kerületek alakultak belőle Elő-Pomerániával együtt. A német egység megvalósulásával 1990. október 3-án újra létrejött Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány.