Memaliaj
Memaliaj város Albánia délnyugati részén, Gjirokastra városától légvonalban 33, közúton 36 kilométerre észak–északnyugatra, a Vjosa folyó bal partján. Gjirokastra megyén belül Memaliaj község központja, Memaliaj alközség székhelye, egyúttal egyetlen települése.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, vagyis Memaliaj népessége 2647 fő.[3] Fiatal bányászváros, amelyet 1991 óta munkanélküliség és elvándorlás sújt.
| Memaliaj | |||
 | |||
| Memaliaj főtere második világháborús partizánemlékművel | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Albánia | ||
| Megye | Gjirokastra | ||
| Község | Memaliaj | ||
| Alközség | Memaliaj | ||
| Irányítószám | 6302 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4951 fő (2012. jún. 7.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Időzóna | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 40° 21′, k. h. 19° 59′40.350000°N 19.983333°EKoordináták: é. sz. 40° 21′, k. h. 19° 59′40.350000°N 19.983333°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Memaliaj témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésMemaliaj délnyugatról a Kurvelesh hegyvidékéhez tartozó Treseniki-hegység, keletről a Shëndëlliai-hegység, északról a Mallakastra hegyvidékének szorításában, a Vjosa völgymedencéjében, a folyó bal partján, kanyarulatának öblözetében fekszik.[4] Az ókorban a ma Memaliajnak otthont adó völgymedencét Meleoni-sík néven ismerték.[5] A város nyugati határában halad el a Durrëst a kakavijai határátkelővel összekötő SH4-es jelű főút.[6]
Története
szerkesztésMemaliaj mellett nyitották meg az ország első barnakőszénbányáját 1918-ban, de a szénhozam még 1939-ben sem haladta meg az évi 7 ezer tonnát.[7] Az intenzív termelés a második világháborút követően, 1946-ban indult meg. Az 1950-es évek folyamán a régi falu (ma Memaliaj-Fshat) mellett épült fel a szocialista bányász- és iparváros, amely a dél-albániai szénvidék központja lett. A Memaliaj környéki szénbányák termelése 1990-re elérte az évi 500 ezer tonnát.[8] Az 1991-es rendszerváltást követően a bányák és üzemek bezárása súlyos munkanélküliséget és nagy arányú elvándorlást idézett elő, a város népessége az azóta eltelt évtizedekben jelentősen lecsökkent.[9]
Nevezetességei
szerkesztésMemaliaj látnivalókban szűkölködő fiatal iparváros.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ GeoNames (angol nyelven), 2005
- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Gjirokastër 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Pasha 2006 :27.; Sheme & Mara 2017 :166–167.
- ↑ Ceka 2013 :219.
- ↑ Shqipëria e Jugut / Southern Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)
- ↑ Elsie 2010 :85.
- ↑ Elsie 2010 :85.; Sheme & Mara 2017 :90., 99.
- ↑ Sheme & Mara 2017 :91.
Források
szerkesztés- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. április 13.
- ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631