Marsz–3

A Marsz–3-at 1971. május 28-án indították egy Proton–K hordozórakétával. 1971. december 2-án megközelítette a Marsot, és szabadon engedte a leszállóegységet, amely először végzett sima leszállást a Mars felszínére, levegőfékezést és fékezőrakétát is használva. A felszínen csak 20 másodpercig volt kapcsolat vele, azután elnémult. A keringő egység pályára állt a Mars körül és sok adatot sugárzott a Földre.

Az orbitális egység műszerparkját képezte:

• IR-radiométer – a 8-40 mikrométer tartományba eső infravörös kisugárzás mérésére
• IR-fotométer – a 2,06 mikrométeres infravörös szén-dioxid-elnyelési sáv erősségének mérésére
• fotométer a látható tartományra (400-700 nm) a felszín és a légkör igen szűk fénytartománybeli fényvisszaverő képességének mérésére
• páratartalom-mérő berendezés az 1,38 mikrométeres színképvonalban történő vízpáraelnyelés alapján
• rádióteleszkóp a felszín és a 30-50 centiméter vastag felszíni réteg rádiófényességi hőmérsékletének mérésére
• sokcsatornás UV-fotométer a felső légköri szórt ultraibolya sugárzás mérésére
• két fotókamera különböző fókuszú fényképezésre

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

• A Marsz–2 és Marsz–3 szondák a fejlesztő és gyártó NPO Lavocskin honlapján (oroszul)
• Először a Marson: 35 éve startolt a Marsz–3 (1. rész, 2. rész)
• 40 éve érte el a Marsot a Marsz–3
• Megtalálták a balsorsú szovjet Mars-szondát – Index, 2013. április 12.