Almaformák
Az almaformák (Maloideae) a rózsafélék (Rosaceae) családjának egyik alcsaládja. Egy 2007-ben megjelent tanulmányban[1] kimutatták, hogy a gyöngyvesszőfélék (Spiraeoideae) és mandulaformák (Amygdaloideae) alcsaládjaival egyetlen kládot alkot, így jelenleg a 3 alcsalád közös neve Amygdaloideae. A korábbi alcsalád többé-kevésbé megegyezik a jelenlegi Malinae alnemzetségcsoporttal, és a Maleae nemzetségcsoporttal. Az alcsalád nagy számú, a kereskedelemben fontos gyümölcsöt tartalmaz, mint az almák, körték, míg mások dísznövényként használatosak.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||||||||||
|
lásd a szövegben | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Almaformák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Almaformák témájú kategóriát. |
Kb. 28 nemzetség, és kb. 1100 faj alkotja világszerte. A fajok többsége az északi félteke mérsékelt övében honos, de Dél-Amerikában is él néhány faja.[2]
Jellemzés
szerkesztésAz alcsalád kizárólag olyan cserjékből és kis fákból állt, amelyek almaterméssel rendelkeznek, ami a családban máshol nem fordul elő. Kromoszómaszámuk 17 (7, 8, vagy 9 helyett, mint máshol a családban).[2]
Rendszerezés
szerkesztésA Maloideae alcsaládot először Pomoideae-nek nevezték el 1789-ben, de ez a név már nem érvényes, mert nem nemzetség néven alapul. Külön családnak is tekintették Malaceae Small néven (korábban Pomaceae Lindl.).[3][4]
A Maloideae alcsaládba hagyományosan a következő nemzetségek tartoznak:[2]
- Amelanchier – fanyarka
- Aria
- Aronia – törpeberkenye
- Chaenomeles – japánbirs
- Chamaemeles
- Chamaemespilus
- Cormus
- Cotoneaster – madárbirs
- Crataegus – galagonya
- Cydonia – birs
- Dichotomanthes
- Docynia
- Docyniopsis
- Eriobotrya
- Eriolobus
- Hesperomeles
- Heteromeles
- Malacomeles
- Malus – alma
- Mespilus – naspolya
- Osteomeles
- Peraphyllum
- Photinia - korallberkenye
- Pseudocydonia - álbirs
- Pyracantha – tűztövis
- Pyrus – körte
- Rhaphiolepis – babérfanyarka
- Sorbus – berkenye
- Stranvaesia
- Torminalis
nemzetségek közötti hibridek:[5]
- ×Amelasorbus
- ×Crataegosorbus
- ×Crataemespilus – galagonyanaspolya[6]
- ×Malosorbus
- ×Sorbocotoneaster
- ×Sorbopyrus
és oltási folyamat révén keletkezett kimérák:
- +Crataegomespilus
- +Pyrocydonia (Pirocydonia)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Potter, D.; Eriksson, T.; Evans, R.C.; Oh, S.H.; Smedmark, J.E.E.; Morgan, D.R.; Kerr, M.; Robertson, K.R.; Arsenault, M.P.; Dickinson, T.A.; Campbell, C.S. (2007). Phylogeny and classification of Rosaceae. Plant Systematics and Evolution. 266(1–2): 5–43. doi:10.1007/s00606-007-0539-9
- ↑ a b c G. K. Schulze-Menz 1964. Reihe Rosales. in A. Engler's Syllabus der Pflanzenfamilien mit besonderer Berücksichtigung der Nutzpflanzen nebst einer Übersicht über die Florenreiche und Florengebiete der Erde, Gebrüder Borntraeger, Berlin
- ↑ GRIN Taxonomy for Plants. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 3.)
- ↑ Lindley, J. (1822). Observations on the natural group of plants called Pomaceae. Transactions of the Linnean Society of London. 13: 88–106.
- ↑ Stace, C.A. 1975. Hybridization and the flora of the British Isles. Academic Press, London.
- ↑ Tóth Imre: Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Rajz: Bódi Katalin, fotó: Honfi Péter, lektorálta: Kósa Géza. Budapest: Tarkavirág. 2012. 181. o. ISBN 978-963-08-4345-4
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Maloideae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Joseph R. Rohrer, Kenneth R. Robinson, James B. Phipps - Floral Morphology of Maloideae (Rosaceae) and its systematic Relevance; American Journal of Botany, 81 (5), P. 574-581; 1994
- Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 160–162. o. ISBN 963 446 204 9
- Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 85. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2
| Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |