Booker-díj
A Booker-díjat francia Goncourt-díj mintájára 1968-ban alapította a Booker élelmiszeripari vállalat. Az irodalmi díj 50 000 ezer fontos pénzjutalommal jár. Az év legjobb olyan angol nyelvű regényét jutalmazzák vele, amelynek írója Nagy-Britannia, Írország vagy a Nemzetközösség állampolgára. (Egy 2013-as döntés értelmében 2014-től bármilyen angol nyelven alkotó író elnyerheti a díjat, ami elsősorban az amerikai írók előtt nyit meg új lehetőséget.[1])
| Booker-díj (Booker Prize) | |
| Díjazott | angol nyelven alkotó írók |
| Szervezet neve | Booker élelmiszeripari vállalat |
| Székhely | London |
| Névadó | Booker Group |
| Alapítás éve | 1968 |
| Ország |  Nagy-Britannia |
| Díjátadás | |
| Első díjátadás | 1968. |
| Legutóbbi díjátadás | 2019. |
| Hivatalos weboldal | |
| hivatalos oldal | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Booker-díj témájú médiaállományokat. | |
A díjat odaítélő zsűri kritikusokból, írókból és akadémikusokból áll. 2002–2019 között a hivatalos elnevezése Man Booker-díj volt, mivel a felajánlott összeget a Man Group befektetői csoport adományozta. A Man Group 2019 elején bejelentette, hogy ez lesz az utolsó év, amikor szponzorálják a díjat.[2] A Crankstart jótékonysági intézmény jelentkezett, hogy a következő öt évben szponzorálja a díjat. A díj nevét megváltoztatták Booker-díjra.[3]
A „hosszú listát”, amelyen az összes figyelmet érdemlőnek minősített regény szerepel, először 2001-ben hozták nyilvánosságra (addig csak a döntősök nevét jelentették meg a díj odaítélése előtt). Akkor 24 könyvet tartalmazott, 2002-ben 20-at, 2003-ban 23-at. A kiadók ajánlhatnak könyveket a listára, és a zsűri tagjai is választhatnak saját hatáskörben a kiírásnak megfelelő művek közül. 2003-ban 110 kiadói ajánlás volt, és 10-et javasoltak a zsűritagok.
1992 óta létezik egy orosz verziója is, az Orosz Booker-díj, az újonnan alapított Nemzetközi Booker-díjat pedig 2005-ben osztották ki először.
Néhány statisztikai adat
szerkesztés(2003-ra vonatkoztatva):
- Az első 35 évben 201 regény és 134 szerző szerepelt a döntőben.
- Közülük 97-et csak egyszer jelöltek, ebből 13 díjazott és 3 megosztott díjnyertes volt.
- 19 szerzőt jelöltek kétszer, közöttük 7 díjazott és egy kétszeres díjazott van (J. M. Coetzee).
- 10 szerzőt jelöltek háromszor, közülük négyen nyertek egyszer, egy társdíjazott volt, és egyiküket, Peter Careyt jutalmazták kétszer.
- Az 5 négyszeres jelölt közül William Trevoron kívül mindenki egyszer nyert, ők Ian McEwan, Salman Rushdie, Thomas Keneally és Penelope Fitzgerald.
- Egy ötszörös jelölt Beryl Bainbridge (kétszer jelölték az 1970-es években és háromszor az 1990-es években, de sohasem nyert).
- Két hatszoros jelölt van: Margaret Atwood, (aki először 1986-ban került a rövid listára, és 2000-ben nyert, majd 2019-ben újra) és Iris Murdoch, aki 1978-ban, negyedik jelölésekor nyert, és az 1980-as években még kétszer felterjesztették.
Eddigi díjazottak időrendben
szerkesztés| Év | Szerző | Mű angol címe | Mű magyar címe |
|---|---|---|---|
| 1969 | Percy Howard Newby | Something to Answer for | – |
| 1970 | Bernice Rubens | The Elected Member | – |
| 1971 | Vidiadhar Surajprasad Naipaul | In a Free State | – |
| 1972 | John Berger | G | G |
| 1973 | James Gordon Farrell | The Siege of Krishnapur | – |
| 1974 | Nadine Gordimer | The Conservationist | Az őrző |
| Stanley Middleton | Holiday | – | |
| 1975 | Ruth Prawer Jhabvala | Heat and Dust | – |
| 1976 | David Storey | Saville | Saville |
| 1977 | Paul Scott | Staying On | – |
| 1978 | Iris Murdoch | The Sea, the Sea | A tenger, a tenger |
| 1979 | Penelope Fitzgerald | Offshore | A part mentén |
| 1980 | William Golding | Rites of Passage | Beavatás |
| 1981 | Salman Rushdie | Midnight's Children | Az éjfél gyermekei |
| 1982 | Thomas Keneally | Schindler's Arc | Schindler bárkája |
| 1983 | John Maxwell Coetzee | Life and Times of Michael K | Michael K élete és kora |
| 1984 | Anita Brookner | Hotel du Lac | Tóparti szálloda |
| 1985 | Keri Hulme | The Bone People | – |
| 1986 | Kingsley Amis | The Old Devils | – |
| 1987 | Penelope Lively | Moon Tiger | – |
| 1988 | Peter Carey | Oscar & Lucinda | – |
| 1989 | Kazuo Ishiguro | The Remains of the Day | A főkomornyik szabadsága ill.Napok romjai |
| 1990 | Antonia Susan Byatt | Possession | Mindenem |
| 1991 | Ben Okri | The Famished Road | – |
| 1992 | Michael Ondaatje | The English Patient | Az angol beteg |
| Barry Unsworth | Sacred Hunger | – | |
| 1993 | Roddy Doyle | Paddy Clarke Ha Ha Ha | – |
| 1994 | James Kelman | How Late it was, How Late | – |
| 1995 | Pat Barker | The Ghost Road | – |
| 1996 | Graham Swift | Last Orders | Utolsó kívánság |
| 1997 | Arundhati Roy | The God of Small Things | Az apró dolgok istene |
| 1998 | Ian McEwan | Amsterdam | Amszterdam |
| 1999 | John Maxwell Coetzee | Disgrace | Szégyen |
| 2000 | Margaret Atwood | The Blind Assassin | A vak bérgyilkos |
| 2001 | Peter Carey | The True History of the Kelly Gang | Ned Kelly balladája |
| 2002 | Yann Martel | Life of Pi | Pi élete |
| 2003 | D. B. C. Pierre | Vernon God Little | Vernon Little, az isten |
| 2004 | Alan Hollinghurst | The Line of Beauty | A szépség vonala |
| 2005 | John Banville | The Sea | A tenger[4] |
| 2006 | Kiran Desai | The Inheritance of Loss | – |
| 2007 | Anne Enright | The Gathering | A gyászoló gyülekezet[5] |
| 2008 | Aravind Adiga | The White Tiger | A fehér tigris[6] |
| 2009 | Hilary Mantel | Wolf Hall | Farkasbőrben[7] |
| 2010 | Howard Jacobson[8] | The Finkler Question | A Finkler-kérdés[9] |
| 2011 | Julian Barnes[10] | The Sense of an Ending | Felfelé folyik, hátrafelé lejt |
| 2012 | Hilary Mantel | Bring Up the Bodies | Holtaknak menete |
| 2013 | Eleanor Catton | The Luminaries | A fényességek[11] |
| 2014 | Richard Flanagan | The Narrow Road to the Deep North | Keskeny út északra |
| 2015 | Marlon James[12] | A Brief History of Seven Killings | – |
| 2016 | Paul Beatty | The Sellout | – |
| 2017 | George Saunders[13] | Lincoln in the Bardo | Lincoln és a bardó |
| 2018 | Anna Burns [14] | The Troubles | Bajok |
| 2019 | Margaret Atwood | The Testaments | Testamentumok |
| Bernardine Evaristo | Girl, Woman, Other | – | |
| 2020 | Douglas Stuarts | Shuggie Bain | Shuggie Bain |
| 2021 | Damon Galgut | The Promise | Az ígéret |
| 2022 | Shehan Karunatilaka[15] | The Seven Moons of Maali Almeida | |
| 2023 | Paul Lynch[16] | Prophet Song | |
| 2024 | Samantha Harvey[17] | Orbital |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Global expansion for Booker Prize BBC News
- ↑ Davies, Caroline. „Booker prize trustees search for new sponsor after Man Group exit”, The Guardian, 2019. január 27. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
- ↑ Flood, Alison. „Booker Prize: Silicon Valley Billionaire Takes Over as New Sponsor”, The Guardian, 2019. február 28. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
- ↑ Irodalom: kiadták az idei Booker díjat, HVG.hu, 2005. október 11. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
- ↑ A gyászoló gyülekezet Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, Könyves blog, 2010. szeptember 30. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
- ↑ Turán Beatrix: Aravind Adiga: A Fehér Tigris Archiválva 2011. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, Olvass bele - a kultúrakirakat, Könyvek - Könyvismertetők, 2011. február 21. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
- ↑ Iván Tünde: Semmi Tudor-giccs - Hilary Mantel Farkasbőrben című regényéről, Origo.hu, 2011. április. 26. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
- ↑ Howard Jacobson nyerte a 2010-es Booker-díjat Archiválva 2010. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, Könyves blog, 2010. október 12. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
- ↑ Papolczy Péter (2012. január 26.). „A zsidó Jane Austen?”. Magyar Narancs. (Hozzáférés: 2016. szeptember 13.)
- ↑ Julian Barnes kapta a Booker-díjat, Index.hu, 2011. október 19. (Hozzáférés: 2011. október 21.)
- ↑ Eleanor Catton: A fényességek, Európa Könyvkiadó (Hozzáférés: 2016. szeptember 13.)
- ↑ Ken Miller (2015. október 14.). „Marlon James’ Man Booker prize heralds a new Caribbean era”. The Guardian. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ George Saunders wins the Man Booker Prize. The Boston Globe. [2017. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 19.)
- ↑ https://librarius.hu/2018/10/18/egy-nevtelen-szereplokbol-allo-regenye-a-man-booker-dij/
- ↑ László Ferenc: Fölértékelések (1749.hu, 22-10-18)
- ↑ László Ferenc: Talán és bizonyosan (1749.hu, 2023-11-28. Hozzáférés: 2023-11-28)
- ↑ Ella Creamer: Samantha Harvey's 'beautiful and ambitious' Orbital wins Booker Prize. The Guardian , 2024. november 12. (Hozzáférés: 2024. november 12.)
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Hivatalos honlap (angolul)