Márton-hegy
A Márton-hegy a Budai-hegység egyik magaslata Budapesten, a XII. kerület területén, a János-hegy–Sváb-hegy tömbjében. A Sváb-hegy délkeleti előhegye, amelynek területe mára teljesen beépült.
| Márton-hegy | |
| Magasság | 285 m |
| Hely |  Magyarország |
| Hegység | Budai-hegység |
| Elhelyezkedése | |
 Márton-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 00′ 01″47.490833°N 19.000278°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 00′ 01″47.490833°N 19.000278°E | |
Márton-hegy
Pozíció Budapest térképén
| |
 | |
Leírása
szerkesztés285 méter magas kiemelkedés, amelyet nyugat felől a Denevér-árok különít el a Széchenyi-hegy fennsíkszerű tömbjétől, dél és kelet felől pedig a Német-völgy övezi. Észak és északkelet felől két szomszédja az Orbán-hegy és az Isten-hegy, amelyektől névtelen völgyek választják el. Alapkőzete szaruköves dolomit, amire a keletebbi részeken budai márga, a nyugati oldalon pannóniai homok rakódott.
Története
szerkesztésA Márton-hegy a nevét Szent Márton egykori kápolnájáról kapta, amely a 18. században ezen a területen állt. Egy 1789-ben, Buda városáról készült határfelosztás már ezen a néven említi. A hegy déli lábainál nyitották meg 1894-ben a Farkasréti temetőt. Ma szinte a hegy teljes területe beépült, jellegzetes zöldövezeti lakóterület, amely a hegyről elnevezett Mártonhegy városrészhez tartozik. Több ottani utca neve ugyancsak őrzi a Márton előtagot (Mártonhegyi út, Mártonvölgy utca, Mártonfa utca, Mártonlak utca).
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztésBudapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 118. o. ISBN 963-05-6411-4
- Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337